María Luisa Bemberg argentin rendező, író, feminista (1922–1995)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

María Luisa Bemberg argentin rendező, író, feminista (1922–1995)

április 08, 2017 - 23:15

Latin-Amerika egyik legismertebb és legnépszerűbb filmrendezője, az egyetlen nő a szakmában, aki hazájában és külföldön is sikeres volt. 1959-ben megalapította a Teatro Del Globo színházat, egyik alapítója a Mar del Plata filmfesztiválnak. Alapító tagja az argentíin feminista mozgalomnak. Első  filmjét, a Crónica de una señora-t 58 éves korában készítette. Filmjeinek hősei olyan nők, akik helyet keresnek maguknak, küzdenek patriarchális világukkal. 

Néhány munkája: Señora de nadie; Momentos;Camila; Yo, la peor de todas (Sor Inez de la Cruz-ról); De eso no se habla; La balada de Donna Helena; El impostor.

 

 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maude Gonne ír forradalmár, színész, feminista (1866–1953)

június 15, 2016 - 12:27

Gazdag családba született, kozmopolita nevelést kapott. Aktiv politikai munkássága mellett korának ismert színésznője. Lucien Millevoye politikussal való kapcsolatából két gyermeke született, ám csak lánya, Iseulde érte meg a felnőttkort. Kisfia halála megviselte, ekkor rövid időre csatlakozott a Golden Dawn okkultista társasághoz. melynek a költő, W.B. Yeats is tagja volt. A köztudatban Gonne, kiterjedt saját jogú tevékenysége ellenére az ő "múzsájaként" maradt meg.

Charlotte Perkins Gilman amerikai író, feminista (1860–1935)

december 27, 2016 - 20:40

Gyerekkorában hányatott sorsa volt, a könyvekhez menekült, a könyvtárban az irodalom mellett történelmi, filozófiai munkákat is elolvasott. 1883-tól jelentek meg írásai a Providence Journalban, a Woman’s Journalban és más folyóiratokban.  1982-ben publikálta a "The Yellow Wallpaper" () című, ma is népszerű novelláját, mely a világhírt jelentette számára.

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték.