Az amerikai óvodaalapítás úttörője: Emma Marwedel

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az amerikai óvodaalapítás úttörője: Emma Marwedel

április 08, 2017 - 20:53
Az amerikai óvodaalapítás úttörője.

Az amerikai óvodaalapítás úttörője a németországi Mündenben született 1818-ban. Hamburgban szerzett tanári oklevelet, különösen a kisgyermekek oktatása érdekelte. Meggyőződéses feminista volt, egyik alapító tagja  1865-ben az első német feminista egyesületnek, a Deutscher Verein Frauenfortschritt-nek.

Elizabeth Palmer Peabody meghívására az Egyesült Államokban utazott. 1872-ben Washingtonban nyitott óvodát, majd Los Angeles, Oakland és San Francisco következett. Létrehozta a Pacific Kindergarten Normal School-t, amelyet 1886-ig, nyugdíjazásáig vezetett. 1893-ban halt meg.

Néhány munkája: Conscious Motherhood: or the Earliest Unfolding of the Child in the Cradle, Nursery and Kindergarten;  An Appeal for Justice to Childhood; Games and Studies in Live Forms;  Colors of Nature for Home and School.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között).