Minna Canth finn író, költő, újságíró (1844–1897)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Minna Canth finn író, költő, újságíró (1844–1897)

március 18, 2017 - 23:56
Az egyik első finn feminista.

Az eleventollú, néha provokatív író élesen bírálta a férfiközpontú társadalmat, a városiasodó burzsoázia életében jelenlévő kettős mércét a nők megítélésében. Komoly erőfeszítéseket tett lányiskolák alapítására, a nők oktatásának kiszélesítésére, a munkanélküliek és az elmebetegek helyzetének javítására. Magánéletét sikeresen tudta összehangolni hivatásával, húszéves korában kimaradt a tanárképzőből és feleségül ment egyik tanárához, Kuopioba költöztek, ahol Minna újságíróként dolgozott. Hét gyermeket szült, és amikor 35 éves korában megözvegyült, átvette és sikeresen vezette apja textilüzletét. Otthona irodalmi és filozófia viták, a helyi szellemi élet központja lett. Ma is népszerű, több film, tévéjáték készült munkái alapján.  

Néhány műve: Novelleja ja kertomuksia (elbeszélések), Roinilan talossa (színdarab), Hanna (regény), Anna-Liisa (film).

Ő volt az első nő, aki hazájában "zászlós ünnepet" kapott: születésnapja, március 19. hazájában az Egyenjogúság napja. Lakhelyén, Kuopióban a a Minnan päivät (Minna napjai) rendezvénysorozattal emlékeznek rá.

Magyarul "Hol a boldogság?" c. novellája jelent meg. 

 

 

 

 

Alexandra Gripenberg finn író, újságíró, politikus, feminista (1857–1913)

március 24, 2017 - 01:05

Az első finn nőjogi szervezet, a Suomen Naisyhdistys  alapítója arisztokrata családból származott. Az 1870-es évek elején kezdett publikálni, Ringa vagy Aarne írói nevek alatt. 1887-88-ban Angliában és az Egyesült Államokban tanulmányozta a kortárs nőmozgalmat, megismerkedett a helyi aktivistákkal és részt vett a Washingtonban tartott nemzetközi nőkonferencián. Hazatérése után megválasztották a  Suomen Naisyhdistys  elnökének. 1893 és 1899 között az International Council of Women pénztárnoka volt.

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között). 

Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

Anna Sandström svéd pedagógus, oktatási reformer, feminista (1854–1931)

szeptember 01, 2017 - 14:23

1874-ben végzett a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképzőben. Egyetemre nem mehetett, Stockholmban az Ahlinska skolan-ban, majd a Södermalms högre läroanstalt för flickor-ban tanított 1883-ig. Elégedetlen volt a lányiskolák tananyagával, ezért hogy eredményesebben taníthasson, továbbképezte önmagát is, franciát, latint, történelmet és irodalmat tanult. Alaposan ismerte a reformpedagógiával foglalkozó irodalmat és maga is publikált a témában.

Marie Gérin-Lajoie kanadai reformer, nőjogi aktivista (1867–1945)

október 15, 2017 - 00:26

A feminizmus egyik úttörője jómódú értelmiségi családba született. Alapos műveltségét jogász apja könyvtárában, szociális érzékenységét anyja jótékonysági útjain szerezte. Nő lévén egyetemre nem járhatott, de magánúton alapos jogi tudásra tett szert, ebben később ügyvéd férje is támogatta. Előadásokat tartott, cikkeket és könyveket írt a nők jogi és szociális kiszolgáltatottságának megszüntetéséért.  1907-ben létrehozta a nőjogokért küzdő Fédération nationale Saint-Jean-Baptiste egyesületet.