Monika Soćko lengyel sakkozó (sz. 1978)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Monika Soćko lengyel sakkozó (sz. 1978)

március 18, 2017 - 23:00

Az első női lengyel sakkozó, aki férfi nagymesteri címet szerzett (2008), hatszoros lengyel bajnok. Gyerekkorától sakkozik, első fontos eredménye a tíz éven aluliak világbajnokságán szerzett ezüstérem volt. 1996-ban aranyérmes volt a 18 éven aluliak világbajnokságán. 2007-ben Bakuban a regnáló világbajnokot legyőzve nyerte meg a tornát. 2009-ben Tromsø-ben az Arctic Chess Challenge tornán aranyérmes lett. Európa-bajnokságokon 2010-ben egyéniben bronzérmes, 2011-ben az ezüstérmes lengyel csapat tagja volt, 2014-ben megnyerte az erfurti körversenyt.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Lekörözte a férfiakat: Vera Menchik, az első női sakk-világbajnok (1906–1944)

április 12, 2017 - 01:10

Angol anyától, cseh apától Moszkvában született, 1921-től családjával Angliában élt. Gyerekkorától sakkozott, mestere a magyar Maróczy Géza volt, aki nagy jövőt jósolt neki. Igaza lett - Vera 1927-ben szerezte meg az első női sakk-világbajnoki címet, amit hatszor megvédett, ezekből négyet 100%-os teljesítménnyel, ezt valószínűleg soha senki nem fogja túlszárnyalni. A női sakkemancipáció élharcosa volt, a Menchik klub tagjai azok a férfiak, akiket a hölgy legyőzőtt. Közéjük tartozik pl.

Dorothy Cheney amerikai teniszező (1916–2014)

szeptember 29, 2017 - 23:14

Sportoló családba született, gyerekkorában kezdett versenyezni és még kilencvenes éveiben is játszott. A Los Angeles Tennis Club játékosaként egyéni és páros számokban is indult, sokévtizedes pályafutása alatt 394 címet szerzett. Az 1930-as és 1940-es években a világ első tíz játékosa között volt. Számos amerikai és nemzetközi verseny győztese, Grand Slam bajnokságokon egyszer nyert, hatszor az elődöntőben, ötször a negyeddöntőben játszott. Utolsó versenye 2012-ben, 95 éves korában volt,  párosban indult és nyert.

Lángos Józsa sakkozó (1911–1987) 

augusztus 28, 2017 - 14:16

1942-ben első helyezést ért el az országos női bajnokságon, amelyet további nyolc alkalommal nyert meg. A magyar női versenyzők közül elsőként kapta meg a nemzetközi női mesteri címet (1950). Számos nemzetközi tornán képviselte a magyar színeket; 1955-ben Zágrábban rangos nemzetközi mezőnyben első lett. Miután az aktív versenyzést abbahagyta, edzőként és versenybíróként tevékenykedett. 50 évig (1937-87) volt a Tatabányai Bányász igazolt versenyzője. A Sport Érdemérem ezüst fokozatának a tulajdonosa.