Benedetta Rosmunda Pisaroni olasz operaénekes (1793–1872)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Benedetta Rosmunda Pisaroni olasz operaénekes (1793–1872)

február 04, 2017 - 00:01

Apja volt az első, aki felismerte tehetségét, Milánóba utazott vele és a kor legjobb énektanáraihoz járatta. Első fellépése 18 évesen Bergamoban volt. Az 1812/13-as szezonban Placenzaban a Teatro Comunale színpadán lépett fel. Egyre népszerűbb lett, Meyerbeer és Rossini is elismerte tehetségét. 1816-ben hímlős lett, a betegség következtében addig szoprán hangja altra váltott. A váltás nem hátráltatta, sőt jót tett karrierjének. A nápolyi Teatro San Carlo szerződtette, ahol Rossini az ő számára komponált több nagy szerepet. Olaszország után Európa közönségét és kritikusait is meghódította.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Sarah Chauncey Woolsey (Susan Coolidge) amerikai író (1835–1905)

január 28, 2017 - 00:05

Jómódú, befolyásos családba született, a polgárháború alatt hadikórházakban ápolónőként dolgozott. Első könyve 1871-ben a The New-Year's Bargain címmel Susan Coolidge írói név alatt jelent meg és később is ezen a néven publikált. Írt verseket, életrajzokat, de komoly sikert gyerekkönyveivel aratott. A könyveiben szereplő lányok, a kor szokásaitól eltérően, elevenek, talpraesettek, csintalanok voltak, akikkel mindig történt valami érdekes. 

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük.