1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az ENSZ szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője. 1966-ben miniszteri kinevezést kapott. Nyilvános fellépésein és publikációiban központi téma volt a leszerelés és a nukleáris fegyverek betiltása.