Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ida B. Wells, az első afro-amerikai női választójogi szervezet alapítója

július 16, 2016 - 21:44
Ida B. Wells amerikai újságíró, polgárjogi harcos, feminista, a lincselések megállítására szerveződött mozgalom elindítója.

1862. július 16-án még rabszolgának született. Szüleit korán elvesztette, 16 évesen tanítói állást kapott egy feketéket oktató általános iskolában. Később Memphisbe költözött, és munka mellett a Fisk University nyári kurzusaira járt.

1884-ben elsőosztályú jegyet váltott egy vonaton, fehérek közé. Mivel a kalauz felszólítására nem hagyta el a kupét, a kalauz és két férfiutas erőszakkal kirángatta. A vasúttársaság ellen indított perét először megnyerte, majd a Tennessee legfelsőbb bíróság elutasította.

Lola álnév alatt több újságnak dolgozott, témái főleg a feketék és a nők jogai voltak. Chicago’s Alpha Suffrage Club néven megalapította az első fekete szüfrazsett egyesületet, alapítója és első elnöke volt a Negro Fellowship League-nak, titkára a National Afro-American Council-nak. Egyik alapítója volt a National Association for the Advancement of Colored People-nek. 1931-ben halt meg.

Crusade for Justice című önéletrajza jóval halála után, 1970-ben jelent meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Emma Goldman litván származású író, anarchista feminista (1869–1940)

március 01, 2017 - 22:42

Amerika legveszélyesebb asszonya", a "Vörös Emma" Kovnoban született zsidó családban. Tekintélyelvű apja megpróbálta a tanulástól eltiltani. 1885-ben emigrált az Egyesült Államokba. Textilgyárban dolgozott, kitanulta az ápolószakmát is. Lelkesen csatlakozott az anarchista mozgalomhoz, ám hamar észrevette annak férfiközpontúságát. A polgári feminista mozgalmat elutasította.

Egy fehér déli nő a lincselés ellen: Jessie Daniel Ames

november 17, 2016 - 15:30

Az első fehér déli nők egyike, aki mozgalmat indított a lincselések ellen. Texasban született, a Southwestern egyetemen végzett 1902-ben. Apja ellenzése dacára felvette a metodista vallást. 31 évesen három gyermekkel özvegyen maradt, visszaköltözött édesanyjához, és vallásos nőszervezetekben kezdett el tevékenykedni. Így került kapcsolatba a női választójogi mozgalommal.