Máig a legfiatalabb aranyérmes: Barbara Ann Scott kanadai műkorcsolyázó (1928–2012)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Máig a legfiatalabb aranyérmes: Barbara Ann Scott kanadai műkorcsolyázó (1928–2012)

május 09, 2018 - 14:10

Rendkívül népszerű sportoló volt, Canada's Sweetheart-nak becézték. 10 éves korában lett kanadai bajnok először, ezzel máig a legfiatalabb aranyérmes. Női egyéniben négyszer nyert Kanada bajnokságot, kétszeres világbajnok (1947, 1948) és 1948-ban St Moritz-ban olimpiai bajnok lett. Háromszor választották az év sportolójának, megkapta a Lou Marsh Trophy-t és az Order of Canada tiszti fokozatát. Műkorcsolyázó pályafutásának befejezése után lovaglásban is komoly eredményeket ért el. 

 

 

Anne Henning amerikai gyorskorcsolyázó (sz. 1955)

szeptember 29, 2017 - 23:39

Az Illinois állambeli Northbrook-ban nőtt fel és kezdett sportolni. Rövidtávú gyorskorcsolyázással kezdte, később edzője tanácsára áttért a hosszabb távokra. 1971-ben ezüstérmes lett a ISU Sprint Championships-en, ez feljogosította a világbajnokságon való indulásra, ahol 500 méteren világcsúccsal nyert. 1972-ban az olimpia előtt 500 és 1000 méteren is új világcsúcsot futott. Szapporóban a olimpián 1000 méteren bronzérmes, 500 méteren olimpiai csúccsal aranyérmes lett. 16 évével ő volt a sportág legfiatalabb olimpiai bajnoka.

Ethel Catherwood kanadai atléta (1908–1987)

április 27, 2018 - 22:43

Az első kanadai nő, aki olimpiai bajnokságot nyert. Saskatoonban nőtt fel, ott kezdett atletizálni, futásban, gerelyhajításban és magasugrásban ért el jó eredményeket. 1926-ban egy versenyen magasugrásban beállította a kanadai rekordot, ugyanabban az évben 1,58 méterrel világrekordott állított fel. Szépségéért rajongók a saskatooni liliomnak becézték. 1928-ban kanadai bajnokságot nyert magasugrásban. 1928-ban Amsterdamban volt az olimpia, az első, amin női atléták is indulhattak. Ethel 1,59 méterrel aranyérmes lett.

Ulrike Meyfarth német atléta (sz. 1956)

május 03, 2017 - 23:30

16 éves volt Münichben, 28 Los Angelesben, amikor a dobogó legmagasabb fokán állt. 1971-ben, 15 évesen második lett az NSZK bajnokságon, ezzel jutott be az olimpiai csapatba. 16 alkalommal nyerte meg hazája bajnokságát, hatszor volt Európa-bajnok (kétszer fedettpályán), 1981-ben megnyerte a Világkupát, három világcsúcsot állított fel. 2004-ben Wesselingben stadiont neveztek el tiszteletére. 

Kőbán Rita olimpiai bajnok kajakozó (sz. 1965)

április 10, 2017 - 00:04

1974-ben nyerte első bajnoki aranyérmét a serdülő országos bajnokságon, párosban 500 méteren. Első világbajnoki aranyérmét a montreali világbajnokságon négyesben 500 méteren szerezte. A négyes hajóval négy világbajnokságon (1987 Duisburg, 1989 Plovdiv, 1990 Poznan, 1991 Párizs) és a szöuli olimpián ezüstérmes. 1992-ben a barcelonai nyári játékokon 500 méteren négyesben olimpiai bajnokságot nyert, egyesben ezüstérmes, párosban bronzérmes. 1994-ben háromszoros világbajnok 200 méteren az egyes, a páros és négyes hajóval. Egy évvel később világbajnok egyesben 200 és 500 méteren.

Marosi Paula vívó (sz. 1936)

november 29, 2016 - 21:24

Buenos Airesben újonc válogatottként nyert világbajnoki aranyérmet a női tőrcsapattal, majd 1963-ban a gdanski világbajnokságon második helyezettek. Technikás versenyző, igazi csapatember volt . A tokiói nyári játékokon ért sportpályafutása csúcsára, a női tőrcsapat tagjaként olimpiai aranyérmet nyert. Négy évvel később a Mexikóvárosban tartott olimpián, majd a moszkvai vívó-világbajnokságon az ezüstérmes csapat tagja.

Öt olimpián vett részt: Rejtő Ildikó vívó (sz. 1937)

május 02, 2017 - 22:18
Rejtő Ildikó (Fotó: Kovács Gyula, MTI)

Első bajnoki aranyérmét 1955-ben nyerte az ifi országos bajnokságon. A rendkívül technikás és nyugalmáról híres vívónő öt olimpián vett részt: 1960 Róma: ezüstérmes a csapattal; 1964 Tokió: egyéni és csapatarany; 1968 Mexikóváros: csapatezüst és egyéni bronzérem; 1972 München: ezüstérmes a csapattal; 1976 Montreal: csapatbronz. Világbajnokságokon öt arany-, hét ezüst- és három bronzérmet nyert. Több mint két évtizedig volt válogatott kerettag, tizenhétszeres magyar bajnok. 1964-ben az év sportolónőjévé választották, s többször (1968-71) volt sportága legjobbja.

Debbie Meyer amerikai úszó (sz. 1952)

augusztus 18, 2017 - 19:09

Gyerekkorában asztmában szenvedett, ezért  szülei Kaliforniába költöztek és beiratták egy úszóiskolába. Két év múlva a világ legjobbja volt. Az 1968-as mexikói olimpián a 200, 400 és 800 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert, ezzel az első nő volt, aki egy olimpián három egyéni győzelmet aratott. Eredménye azért is rendkívüli, mert komoly gyomorproblémái voltak, amelyre nem mert gyógyszert bevenni, nehogy doppingvád érje. 1967 és 1970 között gyorsúszásban 15 világrekordot állított fel.

Dömölky Lídia vívó (sz. 1936)

március 09, 2018 - 21:36

1955-ben a római világbajnokságon szenzációs vívással egyéniben és a csapattal is aranyérmet szerzett. Még kétszer nyert a válogatottal világbajnokságot (1959 Budapest, 1967 Montreal). Rómában (1960) ezüstérmes a tőrcsapattal. 1964-ben Tokióban a női tőrcsapat tagjaként olimpiai bajnok. A tőrcsapat Mexikóvárosban (1968) ismét ezüstérmet nyer. Számos világversenyen állt a dobogó második és harmadik fokán. Hétszeres egyéni magyar bajnok. Visszavonulása után női gimnasztikus testképzéssel foglalkozik, szakmai folyóiratokban publikál. Könyvei (tsz.

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

Kristin Otto német úszó (sz. 1966)

február 04, 2017 - 00:07

Az első női sportoló, aki egy olimpián 6 aranyérmet nyert. Lipcsében született, sportiskolába járt. 16 évesen úszta meg első világrekordját a német vegyesváltó tagjaként. 1984-ben 200 gyorson állított fel világrekordot, olimpiai aranyérem várományos volt, de a németek nem indultak Los Angelesben. 1985-ben eltört egy csigolyája, egy teljes éve ráment a gyógyulásra. 1986-ban a madridi világbajnokságon négy aranyat nyert (100 gyors, 200 vegyes, 4x100 vegyesváltó, 4x100 gyorsváltó). A következő évben az Európa-bajnokságon ötször volt első helyezett.

Lekörözte a férfiakat: Vera Menchik, az első női sakk-világbajnok (1906–1944)

április 12, 2017 - 01:10

Angol anyától, cseh apától Moszkvában született, 1921-től családjával Angliában élt. Gyerekkorától sakkozott, mestere a magyar Maróczy Géza volt, aki nagy jövőt jósolt neki. Igaza lett - Vera 1927-ben szerezte meg az első női sakk-világbajnoki címet, amit hatszor megvédett, ezekből négyet 100%-os teljesítménnyel, ezt valószínűleg soha senki nem fogja túlszárnyalni. A női sakkemancipáció élharcosa volt, a Menchik klub tagjai azok a férfiak, akiket a hölgy legyőzőtt. Közéjük tartozik pl.