A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást. A korában rendkívül merésznek számító öltözetet egy kerti munkával töltött délután alatt találta ki – mint mondta, megutálta a földet söprő, többkilós ruhájára tapadó piszkot. Unokatestvére, , a neves feminista, rögtön követte példáját. Az öltözet később „bloomer” néven lett ismert, mert , feminista újságíró az általa szerkesztett The Lily című újságban népszerűsítette és bíztatta olvasóit az új divat követésére.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Wilbur Trout amerikai feminista (1864–1955)

március 25, 2017 - 01:11

Az Illinois Suffrage Association és a Chicago Political Equality League elnöke volt, melyek a nők szavazati jogának megszerzéséért küzdöttek. Röpiratokat terjesztettek, beadványokat írtak, előadókörutakat szerveztek az ügy érdekében.  Egyik szerzője volt az Illinois Suffrage Bill törvényjavaslatnak, amelyet végül 1913-ban elfogadtak, hét évvel a Nineteenth Amendment életbelépése előtt. 1921-ben családjával Floridába költözött, aktivista munkáját ott is folytatta, első elnöke volt a Planning and Advisory Board-nak. 

Bertha Van Hoosen amerikai orvos, feminista (1863–1952) 

március 25, 2017 - 01:46

Családja véleményével dacolva lett orvostanhallgató, magántanítványokat és betegápolást vállalt, hogy előteremtse a tanulmányaihoz szükséges pénzt. 1888-ban végezte el a University of Michigan Medical School-t. Négy év kórházi munka után 1892-ben nyitotta meg nőgyógyászati rendelőjét, emellett a Northwestern University orvoskarán tanított. 1902-ben, a férfikollégák rosszallása ellenére, az Illinois University Medical School egyetemi tanárává nevezték ki. 1918-ban ő volt az első nő, aki koedukált egyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott.

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük.