A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást. A korában rendkívül merésznek számító öltözetet egy kerti munkával töltött délután alatt találta ki – mint mondta, megutálta a földet söprő, többkilós ruhájára tapadó piszkot. Unokatestvére, , a neves feminista, rögtön követte példáját. Az öltözet később „bloomer” néven lett ismert, mert , feminista újságíró az általa szerkesztett The Lily című újságban népszerűsítette és bíztatta olvasóit az új divat követésére.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hella Wuolijoki észt származású finn író, drámaíró (1886–1954)

március 01, 2017 - 22:28

Feminista, radikális politikai nézetekkel. Szoros kapcsolatban volt Bertold Brechttel és Makszim Gorkijjal. Műveiben gyakran megjelenik a régimódi falusi élet és emberek. Brechttel közösen írt műve a Herra Puntila ja hänen renkinsä Matti (Puntila úr és szolgája, Matti). Magyarul megjelent még A niskavuori asszonyok című regénye és A fűrésztelep-hercegkisaszszony című színdarabja.

Életéről 2010-ben Hella W. címmel finn dráma készült. 

Emma Goldman litván származású író, anarchista feminista (1869–1940)

március 01, 2017 - 22:42

Amerika legveszélyesebb asszonya", a "Vörös Emma" Kovnoban született zsidó családban. Tekintélyelvű apja megpróbálta a tanulástól eltiltani. 1885-ben emigrált az Egyesült Államokba. Textilgyárban dolgozott, kitanulta az ápolószakmát is. Lelkesen csatlakozott az anarchista mozgalomhoz, ám hamar észrevette annak férfiközpontúságát. A polgári feminista mozgalmat elutasította.

Rebecca Gratz filantróp (1781–1869) 

március 01, 2017 - 23:39

Philadelphiában született, gazdag, nagy tiszteletnek örvendő zsidó családba. Egész életét annak szentelte, hogy szerencsétlen sorsú nőkön, gyerekeken segítsen. 20 évesen hozta létre a Female Association for the Relief of Women and Children of Reduced Circumstances egyesületet, amely a háború alatt tönkrement nőket gyámolította. 1815-ben alapítója és több mint 40 éven át ügyvezetője  volt a Philadelphia Orphan Asylum-nak, amely felekezetre való tekintet nélkül fogadott be árvagyerekeket.