A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást. A korában rendkívül merésznek számító öltözetet egy kerti munkával töltött délután alatt találta ki – mint mondta, megutálta a földet söprő, többkilós ruhájára tapadó piszkot. Unokatestvére, , a neves feminista, rögtön követte példáját. Az öltözet később „bloomer” néven lett ismert, mert , feminista újságíró az általa szerkesztett The Lily című újságban népszerűsítette és bíztatta olvasóit az új divat követésére.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marie de Gournay francia író, feminista (1565–1645)

április 19, 2017 - 23:14

A feminizmus egyik előfutára nemesi család lánya volt, ahol fontosnak tartották a műveltséget. Megtanult latinul, görögül, olvasta a klasszikus írókat és filozófusokat, önállóan gondolkodott a világról. Latin klasszikusokat fordított, avatott gondozója volt Montaigne hagyatékának, ezek mellett sok saját publikációja jelent meg. Írásaiban sokat foglalkozott a nők tanulásával, önállóságuk fontosságával.

Leonora Cohen angol szüfrazsett (1873–1978)

április 22, 2017 - 01:20

Az első feministák egyike életének 105 éve alatt megélte a feminizmus második hullámát is Angliában. Leedsben élt korán özvegyen maradt anyjával, fiatalon dolgozni kezdett. 1900-ban házasságot kötött gyerekkori barátjával, jól éltek, de felismerte a nők kiszolgáltatottságát. 1909-ben csatlakozott a WSPU-hoz (Women's Social and Political Union), megismerkedett az alapítóval, tel.

Gina Krog norvég tanár, feminista (1847–1916)

december 27, 2016 - 20:29

A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatba a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában. 1884-ben egyik alapítója volt a Kvinnesaksforening-nak (norvég nőjogi egyesület), a következő évben létrehozta a Kvinnestemmerettsforeningen egyesületet (norvég szüfrazsett egyesület). 1904-ben alapító tagja volt a Norske Kvinners Nasjonalrad-nak (norvég nők nemzeti tanácsa).