Ne akarjatok nők nélkül forradalmat csinálni!

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Ne akarjatok nők nélkül forradalmat csinálni!

április 19, 2017 - 18:24
Mi nem egyszerűen kormányváltást, hanem rendszerváltást akarunk. Mi nőként nem fogjuk támogatni, hogy létrejöjjön egy olyan új politikai nemzedék, amely megint az asztal alá söpri a nőügyeket és szexistán viselkedik.

Kedves demonstráció-szervezők, demonstrálók, a jelenlegi hatalmi rendszerrel és annak képviselőivel elégedetlenek!

Mi is úgy gondoljuk, van egy közös ügyünk. Közös ügynek gondoljuk, hogy a jelenlegi erőszakos, elnyomó, diktatórikus, kirekesztő, megbélyegző, jogtipró, gyűlölködő és mérhetetlenül korrupt kormányzatot leváltsuk. Civil szervezetként eddig is ezt a rendszert próbáltuk megváltoztatni, és ezután is erre törekszünk. Készültünk a 19-ei tüntetésre is. Egyetértünk a szervezők összes követelésével, ráadásul közvetlenül érint minket az orosz mintára hozott „civiltörvény”, valamint a zsigereinkben érezzük a fájdalmat és rémületet a csecsenföldi meleg férfiak meghurcolásáért, bezárásáért, agyonveréséért. Emiatt még az általunk is vállalhatatlannak és irrelevánsnak tartott Puzsér Róbert felszólalása ellenére is kivonultunk volna a demonstrációra. Mert van közös ügyünk. De az esemény oldalán a szervezők állásfoglalása és az Antoni Ritát, a Nőkért Egyesület vezetőjét támadó kommentek miatt meggondoltuk magunkat, és ebben a nyílt levélben szeretnénk jelezni, hogy elegünk van ebből a kommunikációból! Időközben az időjárás sajnos elmosta a demonstrációt, viszont így kaptatok egy esélyt, hogy a következő alkalom megszervezésénél figyelembe vegyétek a szempontjainkat.

Döbbenettel olvassuk az orbáni és szélsőjobbos (ami ugyebár gyakorlatilag ugyanaz) retorikára hajazó megjegyzéseket, amelyek – rendkívül agresszívan – nőtársainkat és a magyar nőmozgalmat támadják. Kikérjük magunknak ezt a hangnemet! „Parányi komment-hadosztály”? Az olyan, mint a „törpe kisebbség”? A szélsőjobbos hírportálok visszatérő frázisa, amely az alkalomtól függően vonatkozik zsidókra, bolsikra, libsikre, libsibolsikra, bárkire, aki hangosan tiltakozik a kirekesztő, gyűlölködő nézeteik ellen. Ha nem tudnátok, demokráciákban, akármilyen kicsi is egy kisebbség, meg szokás hallgatni őket, de nem azért, hogy utána el legyenek hallgattatva. Aztán, „egyéni sértettségnek” nevezni társadalmi kérdésekkel kapcsolatos nézeteket? Mi van?!? És ki az, aki olyan vehemensen megmondja Antoni Ritának, hogy mit akarnak A magyar nők (kivéve persze egy „törpe kisebbséget”)? És ő honnan tudja, mit akarnak A magyar nők? Nőként nem kérünk ebből az arroganciából! Elég volt!

És lebolsevikozni, lekommunistázni, lemoszkvázni valakit, aki kifejti a nemtetszését, és közben azzal vádolni, hogy a nemtetszésével bomlasztja az egységes ügyet? És mindezt olyan hangnemben, amelyből egyértelmű, hogy épp az illető bolsevikozó nem tűri az övétől eltérő véleményekkel szembesítést? Majd pedig önkritikára szólítja fel a lebolsevikozott személyt, vagyis arra, hogy revideálja a neki nem tetsző véleményét? Ezt a miniszterelnökünktől tanulta a kedves kommentelő? Vagy netán még a pártállami „önkritika-gyakorlás” halvány emléke él benne? És azt a fogást is jól ismerjük a jelenlegi kormányzati kommunikációból, amikor megvádolják az őket kritizálókat valamivel, amit pont ők csinálnak. Ha ezt a mintát követitek, miben különböztök azoktól, akik ellen közösen kiállunk?

Mi azt gondoljuk, hogy mindenkire szükség van, akinek nem tetszik a rendszer. Nekünk a kormányváltás kevés. Mi rendszerváltást akarunk. Ne akarjatok nők nélkül forradalmat csinálni, mert nem fog menni. Ha rendszerváltást akartok, nemcsak kormányváltást, ahhoz kellenek a nők is, és kell az a szemléletváltás, amelyben mindenki, minden döntéshozó, intézményvezető, cégvezető foglalkozik „nőügyekkel”. Ha nő, ha férfi. Nagy többségben nem a hagyományos nemi szerepeket önként vagy társadalmi nyomásból felvett, otthon a családjuk ellátásán dolgozó, háromgyerekes anyukák fognak kivonulni veletek az utcára, hanem azok a nők, akik kritikusak a rendszerrel szemben. És ez a nőket elnyomó rendszer kritikáját is magában foglalja. Mi nőként nem fogjuk támogatni, hogy létrejöjjön egy olyan új politikai nemzedék, amely megint az asztal alá söpri a nőügyeket és szexistán viselkedik. Ha rendszerváltást akartok, akkor ebben is váltás kell. És a váltás ott kezdődik, hogy ha pl. egy feminista kifejezi a nemtetszését egy demonstráción felszólaló személy korábban nőket (és nem mellesleg LMBT embereket) sértő megnyilvánulásai miatt, akkor nem a verbális erőszak teljes eszköztárát felvonultatva, fröcsögve a földbe döngöljük, hanem tisztelettel meghallgatjuk, elgondolkodunk az általa felvetett szempontokon. Ha nem értjük, mit mond, megkérdezünk más érintett nőket is a kérdésről, illetve az ő megjegyzéseiket is odafigyeléssel és tisztelettel elolvassuk. Ha nem értünk velük egyet, akkor kulturáltan vitatkozunk velük, megengedve azt a lehetőséget, hogy esetleg nem nekünk lesz igazunk. Elvárjuk ezt a fajta erőszakmentes és konstruktív kommunikációt mindenkitől, aki rendszert akar váltani. Mert csak így tudunk együttműködni. Az arrogancia, amivel a többségi megmondja a kisebbséginek, hogy ő mint kisebbségi mit tekintsen sértőnek és mit ne, nem működik. Ezt mi, mint kisebbségi nők, nagyon jól tudjuk, és köszönjük szépen, nem kérünk többet belőle!

Mi ott voltunk eddig minden tüntetésen, és a továbbiakon is ott leszünk, de csak akkor, ha tényleg van közös ügyünk. Ha van közös ügyünk, akkor legyen egy közös minimum, amit közösen határozunk meg, és amibe a tiszteletteljes, erőszakmentes kommunikáció is beletartozik. Ha szükség van ránk, nőkre, akkor, kedves többségi férfiak, kapjátok össze magatokat, és kezdjetek el odafordulni, tisztelettel és szolidaritással viselkedni az általatok is leváltani akart kormányzat által elnyomott, megbélyegzett, kirekesztett kisebbségekkel. Akik közé, a velük szemben gyakorolt bánásmód miatt, a nők is tartoznak. Mert nekünk lehet, hogy még nálatok is jobban elegünk van!

Labrisz Leszbikus Egyesület

2017. április 19.

 

 

A Onebillionrising Budapest szervezőcsapatának levele a pártoknak

február 15, 2014 - 23:10

Az Egymilliárd Nő Ébredése (One Billion Rising) nemzetközi mozgalom magyar résztvevői, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Nőkért Egyesület és támogatóik ezúton kérjük Önöket, hogy választási kampányukban hozzák nyilvánosságra és mutassák be részletesen a nők elleni erőszak minden formájának felszámolásával kapcsolatos terveiket.

Gyermekvállalás ösztönzése: büntetni vagy lehetőséget teremteni?

május 11, 2011 - 08:33
Úgy látom, vezető politikusaink fantáziája kimeríthetetlen a legújabb bűnbakok, a "gyermektelenek" megregulázását illetően. A gyermektelenségi adó a kívánt módon nem jött össze, sebaj, akkor találjuk ki azt, hogy a gyermektelenek, vagy a "csak" egy gyermeket felnevelők később mehessenek nyugdíjba. Figyeljük a fogalmazásmódot, nagyon fontos: nem pl. "adókedvezmény" vagy "kedvezményes nyugdíjkorhatár" a gyermekeseknek, hanem büntetés a gyermekteleneknek! (Szégyelljétek magatokat, ti, páriák, társadalom szemetei, élősködők, stb. stb.

KREDITRENDSZERT A POLITIKAI PÁLYÁN IS !

szeptember 14, 2012 - 21:57
Ha a magyar polgár elvégzett egy egyetemet, feltehetőleg van némi ismerete arról a szakmáról, amiből diplomázott és amire készült. Mégis kötelezővé tették számukra, hogy rendszeresen frissítsék, aktualizálják tudásukat, így pl. a praktizáló mérnököknek, orvosoknak, pedagógusoknak rendszeresen előírt mennyiségű kreditpontot kell szerezniük a számukra kiírt, választható továbbképzéseken. Így helyes a rendszer - bár kissé túlbiztosított és pénzlenyúlós, mint az egyes szakmák kötelező kamarai tagsághoz kötése is.

Európai Parlament: a spanyol képviselőnő helyretette szexista kollégáját

március 02, 2017 - 16:41

– A nőknek természetesen kevesebbet kell keresniük, mint a férfiaknak, mert gyengébbek, kisebbek, kevésbé intelligensek és ezért kevesebbet kell keresniük. Ennyi – kardoskodott a szélsőséges képviselő Janusz Korwin-Mikke, nem száz évvel ezelőtt, hanem ma, 2017-ben.

Erre a spanyol képviselőnő, Iratxe Grácia Perez emelkedett szólásra:

Először választottak nőt elnöknek Etiópiában

október 28, 2018 - 20:34

Sahle Work-Zewdét egyhangú szavazással választotta meg a parlament alsó- és felsőháza. Jelenleg ő az egyetlen nő, aki Afrikában elnöki posztot tölt be.

A 68 éves diplomata mintegy három évtizedes politikai tapasztalattal rendelkezik. Korábban Franciaországban, Szenegálban és Dzsibutiban volt nagykövet. 

Céljai közt szerepel a béke és a nemi egyenlőség előmozdítása. 

Azoknak, akik azt mondják, hogy túl sokat beszélek nőkről, üzenem: még csak most kezdtem

- nyilatkozta. 

 

Kőműves Kelemenné a választások küszöbén

január 03, 2010 - 17:57
Adamik Mária

2010 választási év lesz, amit nemcsak most, az új esztendő hajnalán, de már az óév utolsó felében is bőven érzékelhettünk.
A jelen politikai helyzet ismét olyanra sikeredett, amely eltereli a figyelmet a nők politikában betöltött – egészen pontosan be nem töltött -  szerepéről.
Holott igazság szerint éppenhogy inkább ráterelhetné ez a folyamatos kudarc a figyelmet – de NEM ÉS NEM.
Internetes böngészéseim közben időnként gyöngyszemekre lelek.
Ezek között is kiemelt helyet foglal el az alábbi, épp a témába vágó tanulmány.

Marad a férfikvóta és az EU szégyenpadja

október 24, 2011 - 23:23
A vitanap kezdeményezője, Ertsey Katalin (LMP)

A fenti sorok megfogalmazásától a múlt szerdai parlamenti vitanapig volt egy választás, és eltelt újabb 4 év - ám mindössze a többször visszaköszönő 18 évet kell 22-re javítani benne, s változatlanul  aktuális minden gondolata.

E sürgető témában, (melyet Európa felvilágosultabb felén szinte  mindenütt respektáltak és  törvényi szabályozással radikálisan javítottak - sok helyen olyannyira régen, hogy  ma már élvezik a népesedéspolitikai eredményeit is !), nálunk  a helybentopogás és elodázás vált  természetes állapottá - ez a hozzáállás jópár felszólalásból világosan kitetszett.

"A pártok (mind!) szűrjék ki maguk közül a bántalmazókat!" - Dr. Wirth Judit beszéde

május 24, 2013 - 18:48
Wirth Judit (Fotó: Kati Holland)
Magyarországon a nők és gyerekek elleni családon belüli erőszak szégyenteljesen van szabályozva. Nincsen ellátórendszer az áldozatoknak, nincsenek ismeretek a jogalkalmazók fejében, a hatóságok legtöbbször a józan észt és bármely jóérzésű laikust megszégyenítő tudatlansággal és rosszindulattal állnak az áldozatokkal szemben, és megértéssel és megengedéssel az elkövetők oldalán.
 
Magyarországon 10 éve igyekeznek elodázni, hogy valóban működő jogszabályok szülessenek, és az áldozatokat valóban segítő intézmények jöjjenek létre.