Emma Goldman litván származású író, anarchista feminista (1869–1940)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Emma Goldman litván származású író, anarchista feminista (1869–1940)

március 01, 2017 - 22:42

Amerika legveszélyesebb asszonya", a "Vörös Emma" Kovnoban született zsidó családban. Tekintélyelvű apja megpróbálta a tanulástól eltiltani. 1885-ben emigrált az Egyesült Államokba. Textilgyárban dolgozott, kitanulta az ápolószakmát is. Lelkesen csatlakozott az anarchista mozgalomhoz, ám hamar észrevette annak férfiközpontúságát. A polgári feminista mozgalmat elutasította. Cikkeket írt, előadásokat tartott szerte az országban az anarchista filozófiáról, a nők jogairól, a szabad szerelemről, a fogamzásgátlásról, a gyerekmunka ellen, a szegények jogairól, szerkesztője volt a Mother Earth című lapnak. Kapcsolatban volt a radikális mozgalom ismert nemzetközi képviselőivel. Többször letartóztatták, bebörtönözték címén. 1908-ban megfosztották amerikai állampolgárságától. Néhány évig a Szovjetúnióban élt, majd brit állampolgárságot szerzett (házasságot kötött egy walesi bányásszal) és szerte a világban folytatta tevékenységét, 1934-ben az Egyesült Államokban is járt. 1931-ben Living my Life címmel adta ki terjedelmes önéletrajzát.

Magyarul megjelent művei:

  • Az egyén helye e társadalomban 
  • Kisebbség vagy többség? 
  • Élem az életem (részlet) 

Lásd még:

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Abigail Adams amerikai First Lady (1744–1818)

május 26, 2016 - 22:29

Abigail Smith 1744. november 11-én született a Massachusettsbeli Weymouthban. Anyja a híres Quincy család sarja, apai felmenői pedig a helyi kongregacionalista egyházközség vezetői voltak. Bár nem vett részt intézményes oktatásban, Abigail, nővéreihez hasonlóan, szabad bejárást kapott apjától annak könyvtárába, sőt, apja biztatta őt az írásra is.

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.