Marija Jurić Zagorka horvát író, drámaíró, újságíró (1873–1957)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marija Jurić Zagorka horvát író, drámaíró, újságíró (1873–1957)

március 01, 2017 - 20:37
Elbeszéléseket, regényeket és színdarabokat publikált, könyvei a horvát történelemről és női sorsokról szólnak. 

Az első horvát női újságíró és az egyik legolvasottabb horvát író. Szülei igen fiatalon férjhez kényszerítették, férje jóval idősebb volt nála és durván bánt vele. Kimenekült a házasságból, Zágrábba ment ahol az Obzor című lapnál kezdett dolgozni. Álnéven írt, hogy ne derüljön ki női mivolta. Elbeszéléseket, regényeket és színdarabokat publikált, könyvei a horvát történelemről és női sorsokról szólnak. Gordana című 12 (!) kötetes munkája Mátyás király halálától a mohácsi csatáig tartó időszakkal foglalkozik. 
Néhány munkája: Kneginja iz Petrinjske ulice; Grička vještica; Kći Lotrščaka; Plameni inkvizitori; Vitez slavonske ravni; Mala revolucionarka; Kamen na cesti.

Zágrábban szobrot állítottak neki.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dora d’Istria román író (1828–1888) 

január 21, 2017 - 13:59

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Egyik utazása során, Görögországban megismerkedett a svéd feministával, rel. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is.

Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.

Ludmila Ulickaja

szeptember 15, 2010 - 13:27

Kilenc évig munkanélküli volt, eközben két gyerekét nevelte, valamint idős anyját ápolta. 1979-ben sikerült állást szereznie a moszkvai Zsidó Színházban, mint az irodalmi vezető helyettese. 1982-ig dolgozott itt, ezután szabadúszó lett. 1983-ban megjelent első novelláskötete. Több novellája jelent meg irodalmi folyóiratokban, de nem vettek róla tudomást hazájában. Két forgatókönyvéből film készült: 1990-ben a Liberti nővérkék majd egy év múlva a Mindenki asszonya.