Marija Jurić Zagorka horvát író, drámaíró, újságíró (1873–1957)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Marija Jurić Zagorka horvát író, drámaíró, újságíró (1873–1957)

március 01, 2017 - 20:37
Elbeszéléseket, regényeket és színdarabokat publikált, könyvei a horvát történelemről és női sorsokról szólnak. 

Az első horvát női újságíró és az egyik legolvasottabb horvát író. Szülei igen fiatalon férjhez kényszerítették, férje jóval idősebb volt nála és durván bánt vele. Kimenekült a házasságból, Zágrábba ment ahol az Obzor című lapnál kezdett dolgozni. Álnéven írt, hogy ne derüljön ki női mivolta. Elbeszéléseket, regényeket és színdarabokat publikált, könyvei a horvát történelemről és női sorsokról szólnak. Gordana című 12 (!) kötetes munkája Mátyás király halálától a mohácsi csatáig tartó időszakkal foglalkozik. 
Néhány munkája: Kneginja iz Petrinjske ulice; Grička vještica; Kći Lotrščaka; Plameni inkvizitori; Vitez slavonske ravni; Mala revolucionarka; Kamen na cesti.

Zágrábban szobrot állítottak neki.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Olivia Manning brit író, újságíró (1908–1980)

március 01, 2017 - 23:36

Fiatalkorának jelentős részét Észak-Írországban töltötte, festészetet tanult, majd Londonba költözött és írással kezdett foglalkozni. Első regénye, amely The Wind Changes címmel jelent meg, Észak-Írországban játszódik. A második világháború kitörése előtt Olivia feleségül ment R.D. “Reggie” Smithhez, a British Council egyik professzorához, akivel Bukarestbe költöztek. Az itt töltött évek tapasztalatai nyomán írta meg leghíresebb művét, a The Balkan Trilogy-t (The Great Fortune, The Spoilt City, Friends and Heroes), később megjelent a folytatás is, The Levant Trilogy címmel.

„Magányos vadász a szív” – Carson McCullers (1917-67) élete és művei

július 05, 2010 - 15:14

A „gender-blind” (nemi szempontot szándékosan figyelmen kívül hagyó) kritika sokszor mindenféle, véleményem szerint semmitmondó spirituális magasságokba emeli műveit (pl. „az emberi lélek éneke”) – holott azoknak egyik, és az előbbieknél erőteljesebben hangsúlyozott fő motívuma az egyén vágyai, törekvései, hajlamai, és a társadalmi nemre mint ideológiára alapozott elvárások közt feszülő ellentét.

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.