Harriot Stanton Blatch amerikai feminista (1856–1940) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Harriot Stanton Blatch amerikai feminista (1856–1940) 

január 18, 2017 - 18:42

lánya Seneca Fallsban született, anyja példáját követve a nőmozgalomnak szentelte életét. A Vassar College-ban matematikából diplomázott 1878-ban, 1882-től 1902-ig férjével Angliában éltek. Angliában csatlakozott a Fabian Society-hez és tevékenyen részt vett a Women's Franchise League munkájában. Hazatérése után alapító tagja volt az Equality League of Self-Supporting Women-nek, mely később a Women's Political Union (WPU) nevet viselte. A szervezet New Yorkban nagylétszámú, hatásos szüfrazsett demonstrációkat tartott. A WPU 1915-ben egyesült a Congressional Union-nel, a nevük National Woman's Party lett. A nők szavazójogának törvénybe iktatása után 1920-ban belépett a szocialista pártba. Bátyjával közösen könyvet írt anyjukról, önéletrajzi könyve Challenging Years címmel jelent  meg. Lánya, Nora Stanton Blatch Barney szintén feminista volt. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Költekező mágnásfeleségből és zsarnok anyából interszekcionális feminista: Alva E. Belmont (1853–1933)

november 08, 2016 - 22:44

Az alabamai Mobile-ban született egy módos kereskedő gyermekeként. A feminizmussal csak középkorú nőként került kapcsolatba (akkor viszont korát megelőző haladó szellemben értelmezte!), előtte leginkább extravagáns költekezési és építkezési szokásairól volt híres. Első férje a dúsgazdag mágnáscsaládból származó William Kissam Vanderbilt volt, akivel élénk társasági életet éltek. Az elit nagy megbotránkozására (és ügyvédje minden lebeszélési kísérlete ellenére) azonban a háromgyermekes Alva, felrúgva az íratlan szabályokat, hűtlenség miatt elvált férjétől.

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.