Assia Djebar algériai író, fordító, rendező, feminista (1936–2015)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Assia Djebar algériai író, fordító, rendező, feminista (1936–2015)

augusztus 03, 2016 - 15:47

Fatima-Zohra Imalayen – ez a polgári neve – Észak-Afrika egyik legismertebb írója, franciául publikált. Apja haragjától tartva első regényét Assia Djebar álnéven adta ki, későbbi munkái is ezen a néven jelentek meg. Regényeken, verseken, színdarabokon kívül két filmet is készített. A muszlim nők helyzetét, társadalmi elismertségükért való küzdelmüket mutatja be. Feminista szellemű műveit különösen Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban népszerűek. 2000-ben a Frankfurti Könyvvásáron megkapta a német könyvkiadók Béke-díját, 2005-ben az Académie Française választotta tagjai közé. 2015. feruár 6-án halt meg. 

Néhány munkája:

  • La Soif, 1957 (English: The Mischief)
  • Les Enfants du Nouveau Monde, 1962 (English: Children of the New World)
  • L'Amour, la fantasia, 1985 (English: Fantasia: An Algerian Cavalcade)
  • Ombre sultane 1987 (English: A Sister to Scheherazade)
  • Loin de Médine, (English: Far from Medina)
  • Vaste est la prison, 1995 (English: So Vast the Prison)
  • Le blanc de l'Algérie, 1996 (English: Algerian White)
  • Oran, langue morte, 1997 (English: The Tongue's Blood Does Not Run Dry: Algerian Stories)
  • Femmes d'Alger dans leur appartement (English: Women of Algiers in Their Apartment)

 

 

 

 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték.