Herta Müller: újra női díjazott a Nobel-díjasok sorában

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Herta Müller: újra női díjazott a Nobel-díjasok sorában

október 09, 2009 - 10:03

"Az írást a hallgatásból és az elhallgatásból tanultam meg."
Október 8-án 13 órakor kihirdették Stockholmban a 2009-es Irodalmi Nobel-díj nyertesét. Herta Müller német prózaíró, esszéista a kitüntetett.

Herta Müller 1953-ban született Romániában, a németek lakta Bánátban, Nitzkydorfban. 1973-tól 1976-ig germanisztikát és romanisztikát hallgatott a Temesvári Egyetemen. Négy másik társával, Wiliam Totok, Rolf Bossert, Richard Wagner, Ernest Wichner, szintén fiatal, romániai német írókkal megalapították az Aktionsgruppe Banatot, amelyet esztétikai nézetei miatt - például mert azt vallották, hogy „a megrendelésre írott irodalom nem irodalom, az nem is létezik" - nem nézett jó szemmel a hatalom. Többüket letartóztatták, vagy kirúgták az egyetemről. Herta Müller fordítóként helyezkedett el egy autógyárban, ahonnan azért rúgták ki, mert nem volt hajlandó együttműködni a titkosszolgálattal.
Ebben az időszakban két könyve jelent meg, 1982-ben a Niederungen, 1984-ben a Druckender Tango, és 1984-ben kiengedték az országból, hogy részt vehessen a Frankfurti Könyvvásáron. Ekkor még nem akart kivándorolni. „Nem akartam elmenni. Én mindig azt mondtam, nem mehet el mindenki. Csak egyvalakinek kell mennie, és akkor mindenki maradhat. Hiszen nem lehet fordítva, hogy mindenki elmegy, és csak az az egy marad. A diktátornak kell mennie, és akkor mindenki más maradhat." 1987-ben, a titkosszolgálat zaklatásaitól kikészülve emigrált, azóta Berlinben él.
Az elmúlt húsz évben húsznál több könyve jelent meg. A legfontosabb német írók közt tartják számon, Graz és Bremen városok irodalmi díjával, a Konrad Adenauer Alapítvány díjával, Franz Kafka díjjal tüntették ki, és kétszer jelölték irodalmi Nobel-díjra. Herztier című kötetéért megkapta az International IMPAC Dublin Literary Awardot, amely a Nobel-díj után a legnagyobb pénzdíjjal járó kitüntetés, amelyet egyetlen művel lehet kiérdemelni. A kötet a Polirom Kiadónál 2006-ban jelent meg románul Nora Iuga fordításában Animalul inimii címmel.
Románul két további kötete jelent meg: Regele se-nclină şi ucide a Polirom Kiadónál 2005-ben Al. Sahighian fordításában, és a Este sau nu este Ion című román verseskötete ugyanabban az évben, ugyanannál a kiadónál.
Magyarul eddig egyetlen megjelent könyvének címe: A rókák csapdába esnek (Pesti Szalon, 1995)
 Az életrajzi ismertető a hotnews.ro  hírportál anyaga alapján készült.
(könyvtárosok által összeállított anyag, KATALIST)

 

 

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Le a fegyverekkel! Bertha Suttner osztrák író és pacifista (1843–1914)

április 22, 2017 - 00:49

Franz von Kinsky gróf lánya hagyományos nevelést kapott, nyelveket, zenét tanult, utazgatott. Rövid ideig Alfred Nobel titkárnője volt, akivel Arthur Gundaccar Suttner báróval kötött házassága után is levelezett. Aktivan részt vett a békemozgalmakban, a Gesellschaft der Friedensfreunde társaság megalapítója, az International Peace Bureau alelnöke. Az 1899-ben megtartott First Hague Convention delegációvezetője, az egyetlen női résztvevő. Nemzetközi tekintélye olyan nagy, hogy 1904-ben Theodore Roosevelt elnök fogadja őt a Fehér Házban.

Nobel-díjas dél-alfrikai író: Nadine Gordimer

november 14, 2018 - 15:12

Springsben, a Johannesburghoz közeli kis bányavárosban született. Gyerekkorában kezdett írni, 15 éves volt, amikor első elbeszélése megjelent. Műveiben gyakran foglalkozott az apartheid problémájával. Szépirodalmi munkái mellett esszéket, politikai tárgyú tanulmányokat is írt. A Congress of South African Writers alapító tagja volt, 1998-ban az jószolgálati nagykövetévé választották.

Leslie Marmon Silko amerikai költő, író (sz. 1948) 

március 23, 2017 - 14:01

Az első amerikai őslakos nőíró a pueblo indiánok rezervátumában nőtt fel, ahol még matriarchális hagyományok élnek. A Laguna Woman című verseskötetével jelentkezett, híressé a Ceremony című, 1977-ben publikált regénye tette. Storyteller című művében a költészet, képzelet, valóság, legenda és fényképek ötvözésével meséli el családja történetét. Művei magyarul sajnos még nem olvashatók.

Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei:

Grace Ogot kenyai író, ápolónő, politikus, diplomata (1930–2010)

május 02, 2017 - 23:05

Ugandában és Angliában tanult ápolónőnek, dolgozott szülésznőként, tudósító volt a BBC-nél, majd hazáját képviselte az ENSZ-ben és az UNESCO-nál, tagja a kenyai írószövetségnek. 1962-től publikált elbeszéléseket, első regénye, The Promised Land, 1966-ban jelent meg. Néhány műve: The Graduate, The Island of Tears, Land Without Thunder.

Taslima Nasrin bangladesi orvos, író, feminista (sz. 1962) 

május 05, 2017 - 23:40

Műveiben megrázóan mutatja be, milyen kiszolgáltatottak, megalázottak a tradicionális iszlám társadalomban a nők. Tevékenysége annyira felbőszítette hazája fundamentalista vezetőit, hogy könyveit elégették és vérdíjat tűztek ki rá. Útlevelét elkobozták, eljárást indítottak ellene, de a PEN és az Amnesty International kimenekítette Bangladesből és Svédországban kapott menedékjogot.  2004-től néhány évet az indiai Kolkatában és Új-Delhiben töltött.  Nasrim 17 könyvet és számtalan cikket írt, műveit több, mint 20 nyelvre fordították le.

Matilde Serao olasz újságíró, író (1856–1927)

március 07, 2018 - 20:16

Görög anyától, olasz apától született. Nápolyban nőtt fel, első elbeszéléseiben tanítőnői tapasztalatairól írt. A nápolyi életről, emberekről megjelent cikkei hihetetlenül népszerűek voltak. Férjével több újságot alapítottak:  Corriere di Roma, Corriere di Napoli és az  Il Mattino, utóbbi a mai napig népszerű. Újságírói munkája mellett elbeszéléseket, regényeket publikált, több, mint 40 kötete jelent meg. 

Mary Eliza Fullerton ausztrál költő, író, feminista (1868–1946)

április 01, 2018 - 14:29

Glenmaggieban a családi farmon született, a nyolcvanas évek végén költözött Melbournebe. Cikkeket, elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapokban, később két regénye is megjelent. Bekapcsolódott a szüfrazsista mozgalomba, a Victorian Socialist Party és a Women's Political Association tagja volt, a feminizmust ismertető cikkeket írt. Beválasztották a Women's Organizing Committee vezetőségébe. 1922-től Angliában telepedett le. 

Rakovszky Zsuzsa

április 11, 2018 - 18:33
Rakovszky Zsuzsa (Fotó: Szász Marcell)

Rakovszky Zsuzsa Sopronban született 1950. december 4-én. Költő, író, műfordító. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.

Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

február 25, 2019 - 00:52

A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt.