Assia Djebar algériai író, fordító, rendező, feminista (1936–2015)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Assia Djebar algériai író, fordító, rendező, feminista (1936–2015)

augusztus 03, 2016 - 15:47

Fatima-Zohra Imalayen – ez a polgári neve – Észak-Afrika egyik legismertebb írója, franciául publikált. Apja haragjától tartva első regényét Assia Djebar álnéven adta ki, későbbi munkái is ezen a néven jelentek meg. Regényeken, verseken, színdarabokon kívül két filmet is készített. A muszlim nők helyzetét, társadalmi elismertségükért való küzdelmüket mutatja be. Feminista szellemű műveit különösen Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban népszerűek. 2000-ben a Frankfurti Könyvvásáron megkapta a német könyvkiadók Béke-díját, 2005-ben az Académie Française választotta tagjai közé. 2015. feruár 6-án halt meg. 

Néhány munkája:

  • La Soif, 1957 (English: The Mischief)
  • Les Enfants du Nouveau Monde, 1962 (English: Children of the New World)
  • L'Amour, la fantasia, 1985 (English: Fantasia: An Algerian Cavalcade)
  • Ombre sultane 1987 (English: A Sister to Scheherazade)
  • Loin de Médine, (English: Far from Medina)
  • Vaste est la prison, 1995 (English: So Vast the Prison)
  • Le blanc de l'Algérie, 1996 (English: Algerian White)
  • Oran, langue morte, 1997 (English: The Tongue's Blood Does Not Run Dry: Algerian Stories)
  • Femmes d'Alger dans leur appartement (English: Women of Algiers in Their Apartment)

 

 

 

 

 

Kapcsolódó tartalom

 

 

Gene Stratton Porter amerikai író, természetfotós, feminista (1863–1924)

május 05, 2017 - 23:31

A Limberlost lápvidék növény- és madárvilágáról készített felvételei a Recreation és az Outing folyóiratban jelentek meg. Első regényét is kedvezően fogadták, az igazi sikert azonban második könyvével, a Freckles-el aratta: Műveit számos nyelvre lefordították, az eladott példányszám jóval meghaladta a tízmilliót. 1920-ban Kaliforniába költözött, ahol – az első nők között - filmstúdiót alapított és saját munkáit vitte filmre. Néhány munkája: A Girl of the Limberlost, Laddie, Michael O'Halloran, A Daughter of the Land. 

Taslima Nasrin bangladesi orvos, író, feminista (sz. 1962) 

május 05, 2017 - 23:40

Műveiben megrázóan mutatja be, milyen kiszolgáltatottak, megalázottak a tradicionális iszlám társadalomban a nők. Tevékenysége annyira felbőszítette hazája fundamentalista vezetőit, hogy könyveit elégették és vérdíjat tűztek ki rá. Útlevelét elkobozták, eljárást indítottak ellene, de a PEN és az Amnesty International kimenekítette Bangladesből és Svédországban kapott menedékjogot.  2004-től néhány évet az indiai Kolkatában és Új-Delhiben töltött.  Nasrim 17 könyvet és számtalan cikket írt, műveit több, mint 20 nyelvre fordították le.

Forough Farrokhzad iráni költő, filmrendező (1935–1967)

február 07, 2015 - 21:41
A XX. század egyik legjelentősebb iráni költője varrást és festést tanult a Kamalolmolk műszaki főiskolán, de igazán a költészet iránt vonzódott. Fő témái a női lét, a nőjogok hiánya, a kiszolgáltatott nő. 1955-ben jelent meg első kötete Asir (A fogoly) címmel, gyorsan követte a Divar (A fal). A hagyományos életformát megkérdőjelező művei éles vitákat váltottak ki. 1959-ben Angliában filmkészítést tanult, visszatérte után 1962-ben készítette számos nemzetközi díjjal elismert A fekete ház című filmjét, amely egy lepratelep életéről szól.

Marguerite Taos Amrouche algériai (kabil) író és énekes (1913–1976)

március 02, 2017 - 00:56

Életcéljának tekintette népe kulturális örökségének megőrzését. Berber dalokat, verseket és meséket gyűjtött és fordított franciára. Tehetséges énekes volt, európai turnéja is nagy sikert aratott. Önéletrajzi ihletésű regénye, a Jacinthe Noire (Fekete jácint) az első regény, amit algériai nő írt és publikált. További művei: La Grain magique, Rue des tambourins, L’amant imaginaire.

 

 

Oriana Fallaci olasz író, újságíró (1929–2006)

június 27, 2017 - 20:42

Az újságíró, akinek egyetlen híresség sem mondott nemet. A XX. század hatvanas éveinek a közepétől a kilencvenes évek közepéig a legkíméletlenebb politikai újságírónak számított. Interjúalanyai között volt többek között Henry Kissinger, Indira Gandhi, Willy Brandt, Khomeini ayatollah, Golda Meir, Zulfikar Ali Bhutto, Hugh Hefner, Federico Fellini, Sean Connery, Sammy Davis, Jr., Werner Von Braun, Jasszer Arafat, Reza Pahlavi.

Néhány könyve: