„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

„Kenyeret és rózsát!" Rose Schneiderman amerikai szakszervezeti vezető, szocialista feminista (1882–1972)

szeptember 06, 2015 - 19:00
A lengyelországi Savinban született 1882. április 6-án, a család 1892-ben emigrált az Egyesült Államokba. Varrónőként dolgozott, 1903-ban egyik szervezője volt New Yorkban a United Cloth and Cap Makers szakszervezetnek. 1904-ben beválasztották a végrehajtóbizottságba, ő volt az első nő ilyen pozícióban. 1905-ben csatlakozott a Women's Trade Union League-hoz, az országos szervezetnek a munkásnők helyzetének javítása volt a célja. Az elkövetkező 45 évben a WTUL egyik legaktívabb vezetője, 1926–1950 között elnöke volt. Komoly részt vállalt a nők választójogának kivívásában, egyik szervezője volt az  International Congress of Labor-nak. Franklin D. Roosevelt elnök 1933-ban egyetlen nőként kinevezte a Labor Advisory Board tagjának, 1937–1943 között a New York State Department of Labor titkára volt. 
 
Idézet 1911-es beszédéből („Kenyeret és rózsát"):
„A munkásnőknek is joguk van az élethez, nem csak a létezéshez. Ugyanúgy, ahogy a gazdag nőknek, akiknek joguk van az élethez, a napfényhez, a zenéhez és a művészetekhez. Mindenhez, amivel a gazdagok rendelkeznek, egyaránt joga van a legegyszerűbb munkásnak is. A munkásnők nemcsak kenyeret akarnak, hanem rózsát is. Szerencsés helyzetű nők! Segítsetek, hogy a munkásnők elnyerjék a szavazati jogot, ami fegyver lehet a kezükben!" 
A Kenyér és rózsa (Bread and Roses) c. film (2000) megidézi Schneiderman alakját.
 

James Oppenheim: Bread and Roses 

As we go marching, marching, in the beauty of the day 
A million darkened kitchens, a thousand mill lofts gray 
Are touched with all the radiance that a sudden sun discloses
For the people hear us singing, bread and roses, bread and roses.

As we come marching, marching, we battle too, for men, 
For they are in the struggle and together we shall win. 
Our days shall not be sweated from birth until life closes, 
Hearts starve as well as bodies, give us bread, but give us roses.

As we come marching, marching, un-numbered women dead 
Go crying through our singing their ancient call for bread, 
Small art and love and beauty their trudging spirits knew 
Yes, it is bread we. fight for, but we fight for roses, too.

As we go marching, marching, we're standing proud and tall.
The rising of the women means the rising of us all.
No more the drudge and idler, ten that toil where one reposes,
But a sharing of life's glories, bread and roses, bread and roses.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak. 1915-ben részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, ahol megismerkedett a pacifista irányzat képviselőivel.

Jogokat a munkásnőknek! Agnes Nestor amerikai szakszervezeti vezető

április 22, 2017 - 01:52

17 éves korában kezdett dolgozni egy kesztyűgyárban Chicagoban. A következő évben a munkásnők a nyomorúságos bérek és a hosszú munkaidő miatt sztrájkba léptek, akkor indult Agnes közéleti karrierje. Gyorsan kiderült, a fiatal, törékeny lány meggyőző fellépéssel, hatásos szónoki képességekkel, jó szervezőkészséggel bír. 1902-ben létrehozta a munkásnők önálló szakszervezetét, a következő évben alapító tagja volt az International Glove Workers Union-nak, melynek elnökévé választották. 1904-ben megválasztották a Chicago Women’s Trade Union League elnökévé is.

Dame Anne Loughlin brit szakszervezeti vezető (1894–1979)

április 22, 2017 - 14:50

12 éves volt, amikor anyja meghalt és neki kellett ellátnia négy testvérét. 16 éves volt, amikor apja is meghalt, és ő lett a családfenntartó. Leeds egyik ruhaüzemében dolgozott, belépett a szakszervezetbe, nemsokára bizalmivá választották. Kiderült, hogy ügyesen tud tárgyalni, jó szervező és szenvedélyes szónok. 1916-ban, 22 éves korában, hatezer munkás sztrájkját szervezte és irányította. A harmincas években az NUTGW (Union of Tailor and Garment Workers) felső vezetésében dolgozott, 1948-ban főtitkárrá választották.

Sonja Davies (1923–2005) új-zélandi szakszervezeti vezető, feminista, politikus, író

december 27, 2010 - 18:03
Az Order of New Zealand az ország legrangosabb kitüntetése, húsznál többen nem viselhetik egyszerre. Sonja Davies egyike volt a megbecsülteknek. Egész életében elszántan harcolt a nők jogaiért, a békéért, a szociális igazságtalanságok megszüntetéséért. 
 

Selina Cooper angol munkás, politikus, feminista (1864–1946)

december 17, 2016 - 22:16

Miután apja tífuszban meghalt, megözvegyült anyjával nyomorogtak. 12 éves korában lépett be részmunkaidősnek egy textilgyárba, egy év múlva abbahagyta az iskolát és teljes állásban dolgozott. A szakszervezet aktív tagjaként kezdett foglalkozni a munkásnők helyzetével. Részt vett a Women's Co-operative Guild által szervezett oktatásban, ahol politikai képzést is kapott. Autodidakta módon orvoslást is tanult, hogy segíthessen kolléganőin, akik többsége nem engedhette meg magának az egészségügyi ellátást. 

Maria Cutarida-Crătunescu román orvos, feminista (1857–1919)

március 18, 2016 - 00:32

1857. február 10-én született. Középiskoláit Bukarestben végezte. 1877-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvoskarára, majd tanulmányait a montpellieri egyetemen folytatta, a román újságok állandó figyelme mellett. 1884-ben megkapta doktori diplomáját, hazatért, magánpraxist nyitott és sikertelenül megpályázott egy nőgyógyászi állást a Brâncovenesc kórházban. 1886-tól az Elena Doamna női menhely egészségügyi vezetője volt, 1891-ben kinevezték a bukaresti Filantropia kórház nőgyógyász főorvosának. Orvosi munkája mellett szociális és nőjogi területen végzett komoly munkát.

Andreina Ardizzone Emeri olasz ügyvéd, politikus, feminista (1936–1985)

december 31, 2016 - 20:34
Andrea Emeri (Fotó: Eleonora Gelmo)

A  dél-tiroli  politikus az 1970-80-as évek diák- és nőmozgalmának egyik vezetője volt. 1971-ben létrehozta az csoportot, 1973-ban Bolzanoban nőjogi tanácsadó központot szervezett, mely az országos Associazione Italiana per L’Educazione Demografica egyesület tagja lett. Az első ügyvédnők egyikeként ingyen jogi tanácsot adott a rászoruló nőknek, gyakran vállalta szakszervezetek képviseletét.

Emma Goldman litván származású író, anarchista feminista (1869–1940)

március 01, 2017 - 22:42

Amerika legveszélyesebb asszonya", a "Vörös Emma" Kovnoban született zsidó családban. Tekintélyelvű apja megpróbálta a tanulástól eltiltani. 1885-ben emigrált az Egyesült Államokba. Textilgyárban dolgozott, kitanulta az ápolószakmát is. Lelkesen csatlakozott az anarchista mozgalomhoz, ám hamar észrevette annak férfiközpontúságát. A polgári feminista mozgalmat elutasította.

Nemzeti közétkeztetést és mosodákat! Desirée Gay francia feminista

március 31, 2017 - 22:57

Párizsban született, varrónő volt a szakmája. Sokat olvasott, foglalkoztatta a nők helyzete a társadalomban. 1831-ben lett az utópista szocialista Saint-Simon követője. Hamar rájött, hogy a mozgalomban a nők nem lehetnek döntéshozók, ezért társaival meglapították a Tribune des femmes egyletet, melynek legfontosabb célja a nők érdekeinek képviselete volt. Az 1848-as forradalom idején javaslatot tett a dolgozó nők életének megkönnyítését szolgáló olcsó nemzeti éttermek és mosodák felállítására. Egyik alapítója volt a Voix des Femmes című lapnak.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.