Üzenet Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr, valamint Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere részére.

Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Miniszter Úr!

Szeretném felhívni a figyelmüket a prenatalis fejlődés különböző fázisai közötti fogalmi különbségekre az Alaptörvény II. cikkével és ennek a legutóbbi, dr. Gaudi-Nagy Tamás által szorgalmazott "érvényesítésével" kapcsolatban.

Először is maga a "fogantatás" kifejezés problémás, ugyanis egyaránt utalhat a fertilisatiora, amely során diploid zigóta jön létre, és az uterusban történő beágyazódásra, és ennek a kifejezésnek a használata szakmai körökben is következetlen. Ilyen módon jogilag vitatható, hogy ha valamit védünk, ami a fogantatással jön létre (bárhogy nevezzük is azt), akkor megengedhető-e a fertilisatio és az implantatio közti bármilyen beavatkozás, pl spirálfelhelyezés, mint sürgősségi fogamzásgátlás, vagy 72 órás tabletta használata (ezek ugyanis megakadályozzák a zigóta beágyazódását). A pontatlan fogalmazásnak köszönhetően az Alaptörvény II. cikkét alapul véve akár ezeket is lehetne tiltani.

Másodszor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a prenatalis fejlődés első szakaszában, nagyjából a fertilisatiotól számított 8. hét végéig magzatról (fetus) nem beszélhetünk, hanem embrióról van szó.

Szeretném Önöknek is elmesélni, hátha érdekli Önöket, ha már egyszer törvényeket alkotnak róla, hogy milyen képletről is van szó a fejlődés ezen szakaszában, és mi történik vele.

A fertilisatio után az első néhány napot az embrió a petevezetékben (más szóval oviductus, angol szerzői nevén Fallopian tube) tölti, és osztódni kezd. Az osztódó sejtek gömb alakú halmazt alkotnak, amit szedercsírának (latin szakkifejezéssel morula) hívunk. Eközben az embrió mérete nem növekszik, csak a sejtek száma nő, mivel az egész folyamat egy glikoprotein héjban, a zona pellucidában történik (ez borítja a petesejtet a plazmamembránon kívül, köti a spermatozoa-t, és szükséges ahhoz is, hogy az átmenjen az acrosoma reakción, de erről majd legközelebb), ezért a sejtek egyre kisebbek lesznek. Ez egészen a blastocysta fázisig így van, ami a szedercsírától a sejthalmazban kialakuló kis űrben különbözik még.

A blastocysta fázisban az embrió eléri az uterust, ekkor emberben kb. 5 napos. A zona pellucida leemésztődik róla, hogy lehetségessé váljon a beágyazódás. Ez lehetővé teszi, hogy a blastocysta ún. trophectoderm sejtjei kapcsolatba kerüljenek a méh endometriumával (az emlősök méhének belső, mucosus nyálkahártyájával), amelyek a kötődésen kívül speciális struktúrákat, a placentát és a magzatburkokat is kialakítják. Az embrió ebben az implantációnak nevezett folyamatban beágyazódik az endometriumba, ideálisan az ovulatio után 8-10 nappal. Ezután kezdődik a humán choriongonadotropin termelése, ami alapján a tesztek kimutatják a terhességet, vagyis az elméleti kimutathatóság határán - mivel még néhány nap eltelik, mire a hormon a vizeletből kimutatható - a folyamat kb. 2 hete tart.

Ezután gyors növekedés és differenciálódás kezdődik, ami azt jelenti, hogy különböző típusú sejtek kezdenek kialakulni. Ezek már egy bizonyos irányban elkötelezettek, pl. idegsejtek vagy vesesejtek, más sejt nem lehet belőlük csak úgy ukmukfukk.
A magzati fázis, ahogy már említettem, a fertilisatio utáni 8. hét végén kezdődik (átlagosan, emberben). Ezt a különböző szervek korai alakjainak a kialakulása (meg még néhány egyéb változás, amit most nem taglalnék, de ha érdekli Önöket, csak írjanak bátran) határozza meg. Szóval a magzatban már kialakultak a fő szervek, de tovább növekednek és alakulnak. Egyszerűbben azt is szokták mondani, hogy a magzatnak már van vérkeringése.

Mostanra már biztosan rájöttek, hogy ezek miatt az Önök megfogalmazásának: "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg" nincs értelme, mert a fogantatás időpontjában (amely szintén kétértelmű) magzat nem létezik, ezért ennek érvényt szerezni sem lehet.

Amennyiben további kérdésük van ezzel kapcsolatban, állok rendelkezésükre ezen az e-mail címen.

Üdvözlettel, B. F. magyar állampolgár, állatorvostan-hallgató