Olvasási idő
less than1 minute
"A magyar feminizmus története" - beszámoló a kiállításmegnyitóról (fotógalériával)
március 23, 2013 - 15:00
/A tanulmány első megjelenési helye: Bolemant Lilla szerk. Nőképek kisebbségben: tanulmányok a kisebbségben (is) élő nőkről. Pozsony: Phoenix PT, 2014, 18-29. A kötet egyben letölthető itt. Alább a linkekkel kiegészített változat olvasható, a szövegben [jelzett] oldalszámokkal. A tanulmány csak az eredeti megjelenési adatok megadásával idézhető./
Tartalom:
Fontos célunk, hogy a Nemzetközi Nőnap ne pusztán üres formaság legyen, hanem eredeti céljának megfelelően a nők helyzetére irányítsa a figyelmet hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
"Nőkkel, nőkről, nőknek szóló beszélgetésre invitálták az érdeklődőket Nőnap alkalmából a Molnár József Közösségi Színtérbe.
Hogyan kerülhettek be női írók a magyar irodalmi életbe? Mikortól vehetnek részt a politikai életben és szavazhatnak hazánkban a nők is? Kiknek köszönhető, hogy a lányok is járhatnak iskolába, részt vehetnek a felsőoktatásban? Ki volt az az első női orvos, aki évtizedek alatt érte el azt, hogy nők is gyakorolhassák ezt a hivatást? Melyek voltak azok a “tiltott” karok, melyre nők hosszú ideig nem kerülhettek be? Honnan ered egyáltalán a Nőnap?
"A nemek társadalmi helyzetével foglalkozó szakirodalom az 1990-es évek elején úgy látta, hogy a nők társadalmi csoportja a rendszerváltás „nagy vesztese”, hiszen szűkültek a munkavállalás lehetőségei, a politikában alacsonyabb lett a nők aránya, a mindennapi élet feszültségei, az anyagi gondok a családon belüli erőszak előretörését hozta. Vajon több mint húsz évvel a rendszerváltás után hogyan fordult a helyzet? Sikerült-e hatékony
A Nőkért.hu szerkesztősége 2009 májusában alakult: az alapítók (Mihala Boglárka, Máthé E. Judit, Katica, Snyehola Anett, Pál Móni, Kupán Zsuzsánna, Retek Erika, Csiszár Andrea, Lakatos Lilla, Harkai Daniella és Antoni Rita) a(z azóta megszűnt) tűsarok.org fórumon (illetve néhány esetben Szegeden) ismerkedtek meg egymással, és elhatározták, hogy létrehoznak egy saját feminista honlapot. Ezt 2009 júliusára meg is valósították, és elindították az új, kulturális és társadalmi témákkal foglalkozó, ismeretterjesztő honlapot. A tevékenység – több alkalmi és rendszeres szerző (pl.
Március 5-én a Szegedi Tudományegyetem Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoportjának meghívására Antoni Rita Kérchy Anna irodalmárral és Czapáry Veronika íróval beszélgetett Cazpáry Megszámolt babák c. újonnan megjelent regénye kapcsán a családon belüli erőszakról és azon belül a gyermekkori szexuális abúzusról.
Jól emlékszem, hogy 2012–13-ban mekkora erőfeszítésbe, hány civil összefogásába és milyen fáradhatatlan nyomásgyakorlásba került, hogy végül a családon belüli erőszaknak Magyarországon önálló törvényi tényállása legyen. Az előzetes egyeztetésekben az áldozatsegítő szakmai szervezetek szinte mindegyik javaslatát figyelmen kívül hagyták – ha nem ácsorgunk akkor is órákig ugyanilyen pocsék időben az EMMI előtt, Balog Zoltán arra a rövid beszélgetésre sem fogadja a NANE szakértőjét, dr.
Két héten belül három nő és két gyerek halt meg Magyarországon családon belüli erőszak következtében*, ezért a Nőkért Egyesület, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Szabadnem Blog szerkesztősége magánszemélyekkel együtt közös demonstrációt szervez.
Működésünk első évében további helyszínekre juttatuk el a korábban összeállított „A magyar feminizmus története” című kiállításunkat, folytattuk magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat, figyelemmel kísértük a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásának folyamatát, tiltakozásokat szerveztünk a parlamenti szexizmus újabb megnyilvánulásai ellen, és vitaesteket rendeztünk aktuális közéleti témákban.
"Az állami szervek hagyják abba az áldozatok hibáztatását!" - Békés Dóra beszéde az Egymilliárd Nő Ébredésén.
