Elsie Maud Inglis (1864–1917) skót orvos, feminista

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Elsie Maud Inglis (1864–1917) skót orvos, feminista

december 04, 2010 - 12:26

Elsie Inglis

Elsie Inglis 1864-ben, Indiában született, tíz éves, amikor szüleivel és testvéreivel visszatértek a skóciai Edinburgh-ba. Az élénk, jóeszű kislány orvos akart lenni. Skóciában a XIX. század nyolcvanas éveiben már járhattak nők egyetemre, ha nem is könnyen. Nem lehettek egy csoportban férfiakkal, gyakorlatot nem végezhettek ugyanazon az osztályon, jóval magasabb tandíjat kellett fizetniük, mint a férfiaknak. A szülők, Harriet és John Inglis művelt, széleslátókörű emberek, alapos nevelést biztosítottak valamennyi gyereküknek.

Elsie 19 éves, amikor anyja meghal, egyik huga így emlékszik erre az időre: „Anyánk halála napjától Elsie vállalta át a gondoskodó szerepét. Cserébe apánk minden támogatást megadott neki céljai elérésére.” Elsie egyetemi tanulmányait Edingburghban, Dublinban és Glasgow-ban végzi. 1892-ben diplomázik, az első angol női orvos, által alapított New Hospital for Women-ben helyezkedik el Londonban.

1894-ben visszatér Edinburgh-ba és egy kolleganőjével, Dr. Jessie MacGregor-al közösen megnyitják kórházukat, ahol főleg szegény nőket ápolnak, és a gyógyításon kívül különös figyelmet fordítanak a testi és lelki higiéniára.

Munkája során Elsie egyre inkább felismeri, hogy a nők egészségügyi ellátásának javítása nem elég. A férfiak alkotta törvények sokszor hozták kilátástalan helyzetbe a nőket, például férjezett nőket házastársuk beleegyezése nélkül nem operálhattak meg – Inglis doktor ismert olyan nőt, aki emiatt halt meg. Az ilyen és hasonló esetek győzték meg arról, hogy a „törvényen kívüli” nőknek össze kell fogni jogaik érvényesítéséért, szavazati joguk megszerzéséért. Ezeknek a céloknak az eléréséért a alapítja meg 1906-ban a Scottish Women's Suffrage Federation-t.

A világháború kitörése után a frontokon sok orvosra van szükség – de az angol hivatalnok szerint, akinél Inglis doktor jelentkezik, nőkre nem. „Hölgyem, menjen haza és maradjon nyugton.” - mondta. Természetesen nem maradt nyugton. A szüfrazsettek segítségével létrehozták a Scottish Women’s Hospitals alapítványt, és még az év vége előtt megnyílt első kórházuk Franciaországban.

1915-ben Szerbiában iszonyú állapotok uralkodtak, a sebesültek és hadifoglyok között tífuszjárvány tört ki. Az angol Hadügyminisztérium és az Admiralitás végre az SWH mellé állt és a járványsújtotta országba küldte a szervezet egyik csoportját, Elsie Inglis vezetésével. Az orvosok és ápolónők leírhatatlan körülményeket találtak, a betegek szennyben, összezsúfolva. Operáltak, sebet kötöztek, emésztőgödröket ástak, szemetet égettek, takarítottak ... 1916-ben hadifogságba került, hazatoloncolták, de rövid idő múlva visszatért a frontra.

1917 őszén tért végleg haza, súlyos betegen. 1917. november 26-án halt meg, röviddel halála előtt a 30 év feletti skóciai nők szavazójogot kaptak.

Elsie Inglis koporsóját hazája és a szerb zászló borította.

Lásd még: [Eva Shaw McLaren:  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Annie Kenney angol szüfrazsett (1879–1953) 

szeptember 12, 2017 - 21:17

Az angol radikális nőmozgalom egyik vezéralakja sokgyerekes, szegény munkáscsaládba született. Tízéves korától szövőgyári munkásként dolgozott, mellette esti iskolába járt. 1905-ben egyik testvérével Oldhamban elment meghallgatni előadását, és ez eldöntötte további sorsát. A Women’s Social and Political Union (WSPU) aktiv tagja lett, felfedezték szónoki tehetségét, szervezőkészségét.

Mary Ann Bickerdyke amerikai önkéntes ápolónő (1817–1901)

május 04, 2017 - 00:51

Grant tábornok is felfigyelt az ápolónőre, aki a polgárháború poklában a sebesültek lehető legjobb ellátásáért harcolt és főnővérré nevezte ki. Nem volt népszerű a férfi ápolók és az orvosok között, mert nem tűrte a durva bánásmódot, a betegek kifosztását, és szóvá tette, ha az orvos részeg volt. A háború után a veteránok támogatásával foglalkozott, ha kellett, jogi segítséget adott. Galesburgben szobrot állítottak tiszteletére, és a Mary Bickerdyke nevű hajó is őrzi emlékét.

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.