Pussy Riot vs. nyíregyházi "hölgyek" - a lányok és a törvény
Ha nem várna a Pussy Riot három tagjára szabadságvesztés, most egy kávé mellett jóval kellemesebb témákról elmélkedhetnék. Például arról, hogy milyen minőségűek a politikai performanszaik zeneileg, nevezhetőek-e egyáltalán punkegyüttesnek, és mennyiben értek egyet a figyelemfelkeltő módszereikkel. De sajnos most nincs helye sem az esztétizálásnak, sem a radikálfeminista megmozdulások kritikájának: bár Maria Aljokhina, Nagyezsda Tolokonnikova és Jekatyerina Samucevics fellebbeztek a moszkvai kerületi bíróság ítélete ellen, félő, hogy mindhárman két év javító-nevelő táborban letöltendő büntetést kapnak. (Melynek során az egészségük, sőt az életük is veszélybe kerülhet. Az ítéletet bírónő szabta ki - a szerk.)
A Pussy Riot nevű zenekar február 21-én a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházban a „Szűz Mária, válts meg minket Putyintól” című dallal egybekötött tiltakozó akciót adott elő, színes maszkokkal az arcukon. A dalban azt kérik Szűz Máriától, hogy váljon feministává és űzze el Vlagyimir Putyint. Emellett kritizáltak orosz ortodox egyházi vezetőket is, amiért azok feltétlen támogatásban részesítik Putyint. Az előadás egyike volt annak a számos megmozdulásnak, amelyekkel nemtetszésüket fejezték ki Putyin elnökválasztási részvételével kapcsolatban. Az orosz hatóságok ezt követően március 4-én letartóztatták Maria Aljokhinát, Nagyezsda Tolokonnikovát és március 15-én Jekatyerina Szamucevicset, azt állítva, hogy a templomi akció során ők rejtőztek az álarcok mögött. A Pussy Riot tárgyalása július 30-án kezdődött meg a moszkvai Kamovnicseszki-i Körzeti Bíróságon, és nyolc nappal később már be is fejeződött. A tárgyalást vezető bíró visszautasította a védelem legtöbb kérését a szemtanúk meghallgatására. Félő, hogy az eljárás folyamán az igazságos tárgyalás szabályait megszegték. (forrás: Amnesty.hu)
Az ügy széleskörű vitát váltott ki a szabad véleménynyilvánítással, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az egyház szerepével kapcsolatban. Tavasz óta több jogvédő szervezet is szót emelt az együttes érdekében, a nemzetközi média pedig szinte naponta számol be a fejleményekről.
Az orosz kulturális élet több mint kétszáz képviselője - többek között ismert írók, zenészek és színészek - nyílt levelet írtak alá a Pussy Riot tagjainak támogatására. Ehhez további 45 ezer aláírás gyűlt össze. Ortodox hívők egy csoportja nyílt levelet intézett Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője részére, kegyelmet kérve a három letartóztatott nő számára. Pár hete neves orosz jogászok nyílt levélben jelentették ki, hogy a három nő cselekedetei nem minősíthetők bűncselekménynek, és az ellenük való vádemelés sérti az orosz törvényeket. A mai hírek szerint Francois Zimeray, az emberi jogokért felelős francia nagykövet is Moszkvába készül, hogy találkozzon a három megvádolt nővel.
Azóta, hogy a bíróság ítéletet hirdetett, a botrány egyre csak dagad: az ukrán Femen keresztfűrészelős performansszal fejezte ki szolidaritását, és olyan sztárok biztosították támogatásukról a Pussy Riot-ot, mint Paul McCartney, Björk, Madonna és Sting. (Reméljük nem csak némi extra népszerűségre próbálnak szert tenni...)
Utóbbi módszert a magyar média is sikerrel alkalmazza: a nyomtatott sajtóban, a napi hírekben, mellékletekben, rádióműsorokban, és keresztül-kasul az interneten nagy terjedelemben foglalkoznak az üggyel olyan médiumok is, amik máskülönben magasról tesznek a feminizmusra. Az itthoni nőjogi helyzetről, esélyegyenlőségi munkáról és eredményekről soha egy büdös szó se - ha mégis, szinte kizárólag az underground médiában, blogokban, közösségi portálokon, de ott sem túl gyakran. Mi, magyar feministák nem is létezünk: nincs hírértéke az egyetemeken, feminista honlapokon, egyesületekben folyó vitáknak, és nem kiemelt téma sem a megdöbbentően gyakori családon belüli bántalmazás ügye, sem a nemi erőszak statisztika és az ehhez kapcsolódó félelmetes mértékű látencia, sem a gyermekprostitúció.
Vajon miért van az, hogy a feminizmus szóra általában csak szájhúzogató ismerőseink a facebook-on nem győzték megosztani a „Free Pussy Riot”-os képeket, felhívásokat? Nos, trendi lett a banda, ahogy a lázadás is az - már ha nem a mi bőrünket viszik a vásárra. Ráadásul okos, helyes és fiatal nőkről van szó, ez növeli az irántuk érzett szolidaritást. A radikális feminizmus viszont csak akkor comme il faut Magyarországon ha külföldről jön, és közvetlenül a szólásszabadság meg az állami szuverenitás problémáját érinti; ha lehet szörnyülködni és picit örömködni is, hogy „nálunk azért nincs ilyen” aztán meg aggódni: „de ha így folytatódik a helyzet még lehet is”.
Pedig a helyzet már ilyen, sőt, még ilyenebb. Pontosabban: ugyanilyen súlyú problémákkal küszködünk a törvénykezés és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. Ha arra adnám a fejem, hogy feminista punkzenekart alapítsak, az első dalom nem a Pussy Riot-ról, hanem mondjuk
