Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Juliette Dodu francia hős (1848–1909)

június 15, 2018 - 13:11

Az első nő, aki Franciaország legnagyobb kitüntetését, a Légion d'honneur-t  megkapta. A francia-porosz háború idején Pithiviers-ben volt távirász és családjával a távirda épületében lakott. 1870 szeptemberében a poroszok elfoglalták a távirdát és a Dodu családot az egyik emeleti szobába zárták. Juliette egy csatlakozással lehallgatta  a szobán átmenő vezetéket, és 17 napon át tudott információkat adni a franciáknak a poroszok terveiről. Lebukott, hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Szerencséjére még a kivégzése előtt megkötötték a fegyverszünetet és kegyelmet kapott. 

 

 

Egyenlő bért a konzervatóriumban! - Jeanne-Louise Farrenc francia zeneszerző

május 30, 2016 - 20:39

Művészcsaládban született 1804-ben, Moschelesnél és Hummelnél tanult a párizsi konzervatóriumban, férje Aristide Farrenc, a híres fuvolás volt. Jeanne-Louise később a konzervatórium tanára lett, az egyetlen nő, aki ezt l9. században el tudta érni. Hamarosan egész Európában híressé vált, szimfóniáit Brüsszelben, Párizsban, Koppenhágában és Genfben adták elő, elismerő kritikákat kapott Schumanntól és Berlioztól. A Nonetto premierje 1850-ben hatalmas siker volt, ezen felbátorodva Jeanne-Louise a konzervatórium vezetőitől a férfiakéval megegyező fizetést kért. Kérését azonnal teljesítették.

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Nem árulta el társait: Mariana Pineda spanyol nemzeti hős

augusztus 29, 2017 - 19:25

A jó családból származó lányt nagybátyja nevelte. 14 évesen szerelmes lett Manuel Peralta Valteba, egy évvel később összeházasodtak. A liberális eszmék iránt elkötelezett férfi három év múlva meghalt, Mariana két gyerekkel maradt magára. Férje halála után komoly részt vállalt a VII. Ferdinánd abszolutizmusa elleni harcban. 1831-ben letartóztatták, de kegyelmet ígértek neki, ha társait feladja. Mariana nem lett áruló, ezért 1831-ben, 26 éves korában nyilvánosan kivégezték. Életéről Federico Garcia Lorca Mariana Pineda címmel írt színdarabot.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."  

gróf tolnai Festetics Julianna (1753–1824)

október 27, 2019 - 01:13
Festetics Julianna 1817-ben (Johann Ender festménye, részlet)

Széchenyi István anyja Jabloncán született, a sági birtokon nőtt fel, ahol egy piarista tanár volt a nevelője, majd a pozsonyi Notre Dame de Sion zárdában tanult. Tudott magyarul, németül, olaszul, franciául és angolul. Rendszeres látogatója volt az apja által alapított keszthelyi könyvtárnak. Komoly irodalmi műveltsége mellett érdekelték a természettudományok is, ásványokat és növényeket gyűjtött és rendezte őket.

Berty Albrecht francia ellenálló, feminista (1893–1943)

február 15, 2017 - 00:00

Marseille-ben született, ápolónőnek tanult, az első világháború alatt hadikórházakban dolgozott. 1919-ben házasságott kötött egy holland bankárral, akivel Londonban éltek. 1931-ben Párizsba ment, ahol bekapcsolódott a Ligue des droits de l'homme szervezet munkájába. Le Problème Sexuel  címmel feminista újságot alapított, amely kiállt a fogamzásgátlás és a terhességmegszakítás engedélyezéséért. A háború kitörésekor csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz, melynek egyik meghatározó alakja lett. 1942-ben letartóztatták, de sikerült megszöknie.

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Marieta de Veintimilla ecuadori író, feminista (1855–1907)

augusztus 29, 2017 - 20:20

Olasz operaénekes anyja és ecuadori apja halála után nagybátyja, Ignacio de Veintemilla nevelte fel, akit 1876-ban az ország elnökének választottak. Agglegény volt, így Marieta töltötte be a first lady szerepét. Pozícióját felhasználva igyekezett változásokat hozni a nők életébe. Példáját követve a nők, akik addig csak feketébe öltöztek, színes ruhákat kezdtek viselni. Mivel gyakran sétált egyedül vagy egy barátnőjével, elfogadott lett a férfikísérő nélküli megjelenés. 1882-ben nagybátyja távollétében felkelés tört ki, a hadsereg élére állt és megvédte a fővárost.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.