Rebekah Bettelheim Kohut amerikai szociális munkás, aktivista (1864–1951)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Rebekah Bettelheim Kohut amerikai szociális munkás, aktivista (1864–1951)

szeptember 29, 2017 - 23:55

Kassán született, apja rabbi, anyja tanítónő volt. 1867-ben az Egyesült Államokba emigráltak, ahol szociális munkásnak tanult. 1887-ben házasságot kötött egy nála 22 évvel idősebb, nyolcgyerekes, német származású rabbival. A gyereknevelés és a háztartás mellett angolra fordította férje beszédeit és aktív szerepet vállalt a New York Women's Health Protective Association tevékenységében. Férje halála után a zsidó nőegyletben tevékenykedett, tanított és leányiskolát alapított. Az I. világháború idején nőket toborzott a megüresedett munkahelyekre. Tevékenysége felkeltette Woodrow Wilson elnök figyelmét, aki kinevezte a United States Employment Service és a National League for Women's Service vezetőjének. A háború után az európai zsidóság megsegítésén fáradozott, 1923-ban megválasztották a World Congress of Jewish Women elnökévé. Tevékenységét a II. világháború alatt és utána is folytatta, egészen 87 éves korában bekövetkezett haláláig. Életéről írt könyvét My Portion címmel 1925-ben publikálta.

 

 

Nagyezsda Sztaszova orosz feminista (1822–1895)

április 22, 2017 - 01:13
Ilja Repin: Nagyezsda Sztaszova (1884, részlet)

Az első orosz feministák jelentős képviselője Cárszkoje Szilóban született értelmiségi családba, apja korának talán leghíresebb építésze volt. Nagyezsda két társával, M.V. Trubnyikovával és A. P. Filoszofovával az 1860-as évektől az orosz nőmozgalom elindítója volt. Hétvégi iskolákat működtetett munkásoknak, gyerekeik hétköznap óvodába járhattak, ahol ételt és oktatást is kaptak, alapítója volt a mozgalomnak, amely olcsó lakhatást nyújtott a rászoruló nőknek és egy másiknak, amely női fordítókat foglalkoztatott.

Rebecca Gratz filantróp (1781–1869) 

március 01, 2017 - 23:39

Philadelphiában született, gazdag, nagy tiszteletnek örvendő zsidó családba. Egész életét annak szentelte, hogy szerencsétlen sorsú nőkön, gyerekeken segítsen. 20 évesen hozta létre a Female Association for the Relief of Women and Children of Reduced Circumstances egyesületet, amely a háború alatt tönkrement nőket gyámolította. 1815-ben alapítója és több mint 40 éven át ügyvezetője  volt a Philadelphia Orphan Asylum-nak, amely felekezetre való tekintet nélkül fogadott be árvagyerekeket.

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Bertha Pappenheim osztrák szociális munkás, író, feminista (1859–1936)

december 27, 2016 - 00:52

Jómódú bécsi kereskedőcsaládba született. Több nyelven beszélt, sokat olvasott, de 16 éves korában ott kellett hagynia az iskolát, csak bátyja járhatott egyetemre. 1888-ban jelentek meg első irodalmi publikációi, kezdetben álnéven, abban az időben kezdte szociális és politikai tevékenységét is. Dolgozott ingyenkonyhán, majd zsidó leányok árvaházában, amelynek később az igazgatója lett.

Mary Lyon amerikai pedagógus (1797–1849)

április 12, 2017 - 01:30

Az amerikai nőnevelés egyik úttörője Bucklandben (Massachusetts) született.  Az 1800-as évek elején a lányok taníttatását felesleges időpocsékolásnak tartották, de Mary azok közé a szerencsések közé tartozott, akik tanulhattak és tanárnő lett. Elhatározta, kollégiumot alapít, ahol a nők a férfiakéval egyenértékű, komoly színvonalú oktatást kapnak. Céljának eléréséért rengeteget utazott, előadásokat tartott és adományokat gyűjtött. 1834-ben Nortonban nyitotta meg első iskoláját, a Wheaton Female Seminary-t.  Ezt követte 1837-ben a Mt. Holyoke Female Seminary South Hadley-ben.

Esélyt az elítélteknek! Linda Gilbert amerikai börtönreformer (1847–1895)

április 22, 2017 - 00:40

Chicagoban élt családjával, a St. Mary zárdában tanult. A korabeli börtönviszonyokat megismerve javítani akart az elítéltek körülményein. Hitt a művelődés, az ismeretszerzés fontosságában, könyveket ajándékozott, könyvtárakat alapított a börtönökben. Az elítéltek családját segítette, a szabaduló raboknak pedig próbált munkát szerezni. A szükséges pénzt a Linda Gilbert's Tax and Trade Record vállalkozásának bevételeiből és saját találmányainak értékesítéséből szedte össze. Több szabadalma volt, például a zajtalan vasúti sín és a drótcsipesz.

Az első vakvezető kutyák tenyésztője: Dorothy Harrison Eustis

április 22, 2016 - 00:31

Philadelphiában született, jómódú családba. Második férjével Svájcba költöztek, ahol németjuhász kutyákat  tenyésztettek, főleg a rendőrség számára. Néhány kutyát kiképeztek a háborúban megvakult emberek segítségére, erről a kísérletről Dorothy cikket írt a The Saturday Evening Post-ba. A vakvezető kutyák beváltak, népszerűek lettek. 1928-ban Nashvilleben létrehozták az első vakvezető kutyákat képző iskolát The Seeing Eye néven. Példájuk és útmutatásuk nyomán az Egyesült Államokban és szerte a világon hasonló kutyaiskolák nyíltak a vakok és más fogyatékkal élők számára. 

Rita Levi-Montalcini, Nobel-díjas olasz orvos, neurológus (1909–2012)

május 25, 2015 - 21:58

Konzervativ család lánya, nehezen tudta apját meggyőzni, hogy egyezzen bele egyetemi tanulmányaiba. A torinói orvosi egyetemet 1936-ban végezte el, az Anatómiai Intézetben kapott állást, de ez rövid ideig tartott, Mussolini 1938-ban kibocsátott rendelete kizárta a zsidókat a tudományos pályáról. A bújkálás évei következtek, egészen a háború végéig. 1947-ben elfogadott egy állást St. Louis-ban a Washington egyetemen. Egy évről volt szó, harminc lett belőle, komoly tudományos eredményekkel. 1962-ben Rómában is létrehozott egy kutatólaboratóriumot, ettől kezdve idejét megosztotta St.

Elizabeth Ware Packard, egy épelméjű nő (1816–1897)

december 20, 2016 - 23:44
Elizabeth Ware Packard

1860-ban Theophilus Packard lelkész elmegyógyintézetbe záratta feleségét, akivel több, mint húsz éves házasságuk alatt hat gyermeket neveltek. A feleség "őrültsége" abban nyilvánult meg, hogy vitatkozni mert férjével nevelési, anyagi és vallási kérdésekben. Mivel a korabeli törvények szerint egy férj megtehette ezt nyilvános meghallgatás vagy a feleség beleegyezése nélkül (sokan egyéb lehetőség híján így intézték el, hogy elválhassanak a feleségüktől), a lelkész úrnak mindössze orvos barátját kellett megkérnie a beutaláshoz.

Emma Goldman litván származású író, anarchista feminista (1869–1940)

március 01, 2017 - 22:42

Amerika legveszélyesebb asszonya", a "Vörös Emma" Kovnoban született zsidó családban. Tekintélyelvű apja megpróbálta a tanulástól eltiltani. 1885-ben emigrált az Egyesült Államokba. Textilgyárban dolgozott, kitanulta az ápolószakmát is. Lelkesen csatlakozott az anarchista mozgalomhoz, ám hamar észrevette annak férfiközpontúságát. A polgári feminista mozgalmat elutasította.

Wilma Rudolph amerikai futó (1940–1994)

június 23, 2017 - 15:36

Hátrányos helyzetű családba született, 19-en voltak testvérek. Gyermekbánulás következtében egyik lába megbénult, tízévesen tanult újra járni. 16 éves volt első olimpiáján Melbourneben, ahol a 4 x 100-as váltóval bronzérmes lett. 1960-ban Rómában aranyérmet nyert 100 és 200 síkon, valamint a a 4 x 100-as váltóval. Az Év sportolója volt 1960-ban, az Év női sportolója 1960-ban és 1961-ben, a Fehér házban fogadta őt John F. Kennedy elnök. Két évvel később visszavonult és minden energiáját a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére fordította. 54 évesen agydaganatban halt meg.