Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

Olvasási idő
less than
1 minute
a- a+
Közzétéve 7 éve
Legutóbb frissítve 7 éve
Eddig olvastam

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

július 28, 2017 - 21:40
Arcképcsarnok
Művészek
Írók
Népművészek

Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét. 

Győri Klára: Kiszáradt az én örömem zöld fája (pdf)
mesék
folklór
erdélyi nők
magyar nők

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)


Támogatlak titeket
Adománybolt

Más egyszeri összeg
Rendszeresen adományoznál?

Leslie Marmon Silko amerikai költő, író (sz. 1948) 

március 23, 2017 - 14:01

Az első amerikai őslakos nőíró a pueblo indiánok rezervátumában nőtt fel, ahol még matriarchális hagyományok élnek. A Laguna Woman című verseskötetével jelentkezett, híressé a Ceremony című, 1977-ben publikált regénye tette. Storyteller című művében a költészet, képzelet, valóság, legenda és fényképek ötvözésével meséli el családja történetét. Művei magyarul sajnos még nem olvashatók.

Victoria Benedictsson svéd író, feminista (1850–1888)

március 23, 2017 - 14:15

A napjainkban egyik legjelentősebbnek tartott XIX. századi írónőnek Ernst Ahlgren álnév alatt jelent meg több regénye, novellája, színdarabja. Műveiben a korabeli nők életére fókuszált, a családban és a társadalomban egyaránt kiszolgáltatott helyzetükre. Naplója, Stora boken (A nagy könyv) és több más műve halála után jelent meg. Magánélete zaklatott volt, fiatalon férjhez ment egy nála majdnem harminc évvel idősebb, ötgyerekes özvegyemberhez. Victoria megismerkedett Európa legjelentősebbnek tartott kritikusával, Georg Brandes-szal, és beleszeretett.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

Copyright © 2024 Nőkért Egyesület. Minden jog fenntartva!