Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Győri Klára mesemondó, önéletrajzíró (1899–1974)

július 28, 2017 - 21:40

Az erdélyi Széken paraszt családba született, apja, nagynénje is mesemondó volt. Hat évet járt iskolába, húszéves korában férjhez adták. Ahogy később önéletrajzában írta, a mesemondás volt az egyetlen öröme. A felnőtteket a tündérmeséken kívül tréfás, néha vaskos történetekkel szórakoztattta. Meséit, mondókáit Nagy Olga, a kolozsvári Folklór Intézet munkatársa vette magnóra és rendezte sajtó alá. Hetvenen túl Kiszáradt az én örömem zöld fája címmel írta meg önéletrajzi könyvét. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Janikovszky Éva író (1926–2003) 

április 21, 2017 - 23:50

A szegedi egyetemen filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat hallgatott, a budapestin szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Az Ifjúsági (Móra) könyvkiadó szerkesztője, 1964-1987 között főszerkesztője volt; 1987-ben nyugalomba vonult. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja volt. Gyermekkönyvei 35 idegen nyelven, 40 kiadásban jelentek meg. Több könyvéből rajzfilm készült, gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták.

Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.