Janikovszky Éva író (1926–2003) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Janikovszky Éva író (1926–2003) 

április 21, 2017 - 23:50

A szegedi egyetemen filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat hallgatott, a budapestin szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Az Ifjúsági (Móra) könyvkiadó szerkesztője, 1964-1987 között főszerkesztője volt; 1987-ben nyugalomba vonult. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja volt. Gyermekkönyvei 35 idegen nyelven, 40 kiadásban jelentek meg. Több könyvéből rajzfilm készült, gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták. Számos kitüntetés: József Attila-díj, a Gyermekekért díj birtokosa, a Mosolyrend Lovagja, Kossuth díjas. 

Néhány munkája:

  • Csip-csup,
  • Ha én felnőtt volnék,
  • Felelj szépen, ha kérdeznek,
  • Velem mindig történik valami,
  • Kire ütött ez a gyerek?,
  • Már óvodás vagyok,
  • Az úgy volt...,
  • A lemez két oldala,
  • A Hét Bőr,
  • Felnőtteknek írtam.
  • Cvikkedli.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Beatrix Potter gyermekkönyv-író és természettudományos illusztrátor (1866–1943)

július 28, 2016 - 12:29

Helen és Rupert Potter gyermekeként született 1866. július 28-án, Londonban. Habár Beatrix és öccse, Walter Londonban nőttek fel, nagy hatást gyakoroltak rájuk a hosszú családi vakációk vidéken, először Skóciában, majd a Lake District területén.

Annak ellenére, hogy sohasem járt iskolába, Beatrix intelligens és szorgalmas volt; társadalmi osztályának szokásaihoz híven számos nevelőnő tanította otthon, köztük Annie Moore, akinek gyermekeihez később éveken keresztül érkeztek az illusztrált történetek Beatrix tollából.

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható: