Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ambrosia Tønnesen norvég szobrász (1859–1948)

január 27, 2017 - 23:55

Az első norvég női szobrász karizmatikus egyéniség volt, tehetséges, öntörvényű, sikeres. Ålesundban született, a Borgerlige Pigeskole elvégzése után Bergenben volt tanítónő. A neves szobrász, Stephan Sinding tehetségesnek találta és tanítványának fogadta. Első kiállítása is Bergenben volt. 1885-ben Berlinben, 1887-ben Párizsban tanult, ahol végül tobb, mint húsz évet töltött, a helyi művészvilág befogadta. Dolgozott bronzzal és márvánnyal, készített mellszobrokat és hatalmas méretű alkotásokat. 1910-ben tért haza és Mindeben telepedett le, ahol haláláig több, mint 70 szobrot készített. Franciaországban az Ordre des Palmes académiques, hazájában a Litteris et Artibus és a Kongens fortjenstmedalje i gull kitüntetéseket kapta meg. Megmintázta az első norvég feministát, et is:

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marta Skulme lett szobrász (1890–1962)

május 10, 2020 - 23:41
Marta Skulme

Két évet tanult Kazanyban a Művészeti Főiskolán majd Szentpétervárra költözött, ahol L. Šervuda szobrász stúdiójának növendéke volt. 1918-ban hazatért, ahol csatlakozott a Rigai Művészek Csoportjához. 1922-ben Berlinben és Drezdában megismerkedett a konstruktivista irányzattal. Készített figurális szobrokat, portrékat, kubista műveket is. Kritikusai szerint rendkívüli kompozíciós érzéke volt, és humort is belecsempészett  műveibe. 

Anne Kahane kanadai szobrász (sz. 1924)  

március 03, 2021 - 21:01
Anne Kahane: The Forest (1975)

Bécsben született, a család 1925-ben emigrált Kanadába, Montrealban telepedtek le. Anne a montreali  Ecole des beaux arts iskolában kezdte művészeti tanulmányait, majd 1945-től három évig New Yorkban a Cooper Union School hallgatójaként építészetet, ipari formatervezést, fafaragást tanult. Drámai erejű, hatásos kivitelezésű faszobraival tűnt fel, első komoly nemzetközi sikerét 1953-ban a Velencei biennálén aratta Delegation című munkájával. 1956-ban Ball Game című műve a Concours Artistique kiállításon elnyerte Quebec tartomány nagydíját.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.