A közelmúltban olvastam

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A közelmúltban olvastam

július 23, 2009 - 12:23
A közelmúltban egy indiai, egy kubai, egy finn, továbbá egy New Yorkban élő zsidó gyökerekkel rendelkező írónő regényeit illetve esszékötetét olvastam. Ők a kortárs világirodalom képviselői. Regényeiken keresztül előtűnik finoman árnyalt, érzékeny, összetett személyiségük. Mintha róluk, hozzájuk szólna George Eliot mondata: „ Ha kifinomultan látnánk és éreznénk a szokványos emberi életformákat, az olyan lenne, mintha hallanánk a fű növését vagy a mókus szívdobogását, és megsüketülnénk a robajtól, amely a csenden túl van." - **Retek Erika írása**

Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene - Az indiai írónő és aktivista fotója a könyv fülszövegén. Gyönyörű nő. Harminckilenc éves. Ez az első regénye. És az egyetlen. A szerelemről, szépségről, érzékekről, boldogságról és a megbocsátásról, a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regényt az Európa Könyvkiadó adta ki 1998-ban. A fordítás Greskovits Endre munkája.

Susan Sontag: Egyidőben - New Yorki zsidó családból származott. Élete utolsó 15 évében Annie Leibovitz fotóművésszel élt.
Az esszékötetből kiolvasható Sontag orosz irodalom iránti rajongása (Cvetajeva, Paszternak, Dosztojevszkij,) az asztalfióknak író Leonyid Cipkin sorsa. Megismerteti az olvasóval Anna Bantit, aki 1985-ben , kilencvenöt éves korában bekövetkezett haláláig tizenhat kötet szépirodalmi művet és önéletrajzi prózát írt. A második rész három írása politikai esszé, szeptember 11 utóhatásáról.
Az „ Egy kínai utazás terve” című novellájában ezt írta: Húsz éve ígérgetem magamnak ,hogy három dolgot feltétlenül megteszek, mielőtt meghalok:
megmászom a Matterhornt
megtanulok csembalón játszani
valamennyire megtanulok kínaiul.
„ A széptől való meghatódás képessége megdöbbentően életerős- írja egy esszében – még a legnehezebb körülmények között is megmarad. Itt valószínű arra a borzalomra gondolt, amelyet ő maga élt át, a betegségre, a rák támadására. A kötet halála után , fia, David Rieff előszavával jelent meg.
Az Európa Könyvkiadó adta ki 2008-ban. Magyar nyelvre fordította Barkóczi András.

Ranya Paasonen: A nap állása - Ismael, az egyiptomi hidrológus és Anu, a finn régész szerelmi történetét a lányuk meséli el, aki ebbe a két kultúrába született bele. Önéletrajzi regény
„Anyám nem mesélt nekünk tanulságos anekdotákat, nem próbált minket visszatartani azoktól a hibáktól , amelyeket ő is elkövetett, egyáltalán mi az, hogy hiba,hogyan lehet meghatározni? Nem tartotta az életkort a bölcsesség biztosítékának, nem tartotta magát a bölcsesség letéteményesének, nem tartott minket önmagánál rosszabbnak…nem okoztam neki csalódást azzal, hogy csecsemőből gyermekké és gyermekből felnőtté növekedtem,ez fontos, mindennél fontosabb, nincsenek sehol rózsaszínű könyvecskék, kunkorodó babahajtincsek, tejfogak, bizonyítékok,feljegyzések. Ami érdemes az emlékezésre, azt nem szükséges leírni…mindent őrzött magában egészen addig, amíg már nem bírta tovább hordani őket.”
A kötet a (Polar könyvek) sorozatban jelent meg. Kiadta a Valo-Art. 2006-ban. Győrffy Éva magyar fordításában olvashatjuk.

Zoé Valdés: Apám lába - Zoé Valdés 1959-ben született Havannában. Költő, regényíró és filmforgatókönyv-író, de Kubában csak verseket publikálhatott. 1995-ben emigrált, azóta Párizsban él. Fidel Castro egyik beszédében rendszere három legfőbb ellensége közt említette, s hazájában illegálisan terjesztik a könyveit. Az Apám lába szenvedélyesen megírt önéletrajzi regény.
Részlet a regényből: „ Mit nem adnék azért, hogy hangod nyomában megszűnjön a bűn és a büntetés , és kérdéseidet meghallják a városban és a hegyekben: és boldogan reszkessenek a yagrumafák a simogatásodtól, mely olyan , mint a fahéj és a rózsa érintése, a felhők pedig változtassák vallató visszhangodat esővé, ami madarak szomját csillapítja, eltörli a hitványságot, és felolvasztja még a hideg márványt is ! …Úgy sejtem, hogy egy napon, valami virágos hónapban, a vágy majd végigkúszik az ereiden, míg végül felsóhajtasz és a szád megtelik kolibrikkel. …Ó, látom, amint az ültetvényeken áthaladó ösvények mentén nagyra nősz, cukornádföldek és tücskök muzsikájára táncot jársz dalolsz, csókolsz és olvasol.”
A regény az Európa Kiadónál jelent meg 2006-ban. Fordította Kutasy Mercédesz.

 

 

Rados Virág: Bántalmazó házasság (könyvajánló)

március 03, 2013 - 21:34
Rados Virág

Az Előhangban felvillan egy jelenet Anna gyermekkorából: a kislány tehetetlenül hallgatja a konyhában anyja és apja veszekedését, és hiába vágyakozik a korábbi családi harmónia után. A szülők viszonyának megromlásával Anna háttérbe szorul, és a kétségbeesett szeretetvágy fiatal felnőttként is kísérti. Az egyedül maradástól való félelem méltatlan kapcsolatokra sarkallja, majd - miután abortuszra kényszerül, melynek során a kórházi bánásmód egy időre traumatizálja - partnerváltogatásra.

Sisterhood és a mítoszok

július 23, 2009 - 11:43

És a kép máris nem oly idilli, a házastársi hűség mögött a korabeli patriarchális társadalom elnyomógépezetét pillanthatjuk meg, amely arra kényszeríti a jobb sorsra hivatott Pénelopét, hogy tipikusnak tartott asszonyi tevékenysége (szövés) mögé bújva, örök várakozásra kárhoztassa magát, míg Odüsszeusz a világot járja. A szorgalmas, hasznos házimunkát végző asszony képe így rögtön más színezetet kap, mert bár Pénelopé maga kreatívnak tartja tevékenységét, valójában nincs más választása, amennyiben meg akar menekülni a kérőktől, akik természetesen csupán az anyagi javakra pályáznak.

Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07
Toni Morrison (forrás: Facebook)

Toni Morrison (1931 - ) az első Nobel-díjas afro-amerikai nő, aki 1993-ban átvette műveiért a nagy presztizsű díjat. Regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

Simone de Beauvoir: Mandarinok

április 01, 2010 - 07:36
Simone de Beauvoir: Mandarinok

Simon de Beauvoir-t leginkább A második nem szerzőjeként ismerjük, ám a feminizmus említett alapszövegének szerzője életében mégis inkább szépíróként jellemezte magát, a filozófus titulust pedig Sartre-nek engedte át. (A legújabb Beauvoir-kutatások azonban rámutattak arra, hogy az írónő filozófiai munkássága csöppet sem másodrendű írói teljesítménye mellett.)