Kosáryné Réz Lola: Vasárnap

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Kosáryné Réz Lola: Vasárnap

október 11, 2010 - 10:20
A verset - illusztris nagymamája több más, eddig publikálatlan művével együtt - Kosáryné Réz Lola (író, műfordító) unokája, Dr. Nagy Domokos Imre (író, tanár) küldte be a Nőkért.hu számára. Köszönjük!  (a szerk.)

Kosáryné Réz Lola unokáival - a képet beküldte Dr. Nagy Domokos Imre

 

Emlékeimnek könnyes vánkosán

Vágyom régi vasárnapok után.

Miért, hogy most már nincs olyan soha?

Egyik nap, mint a másik: bús, zajos,

Lent az utcán zörög a villamos.

 

… Messzi vén város. Régi ház szobája.

Kint a fenyők nehézfehér subába’ –

Mint öreg, hűséges tót bakterek –

Állnak sorban a vén kapuk előtt.

Őrzik a házat, hegyet, temetőt.

 

Sétálni megy a kis cselédleány.

Csönd. Majd csengő szól. Jön édesanyám,

s vasárnapi süteményt hoz nekünk.

Eljött a messzi, holt erdőkön át,

Veti le havas, furcsa papucsát.

 

Sok kendőt, sált magáról leteker,

Aztán a dióstésztát osztja el,

s a szőnyegre ül le a gyerekekhez.

Ízével az otthon sütött kalácsnak

Hallgattam őket… S ünnep volt. Vasárnap.

 

Majd talán egyszer, édes Istenem,

Lesz még ilyen vasárnapom nekem.

Ha én megyek majd papucsban az erdőn,

fehér a hajam, csöndes a szívem,

S a vasárnapi süteményt viszem.

 

(1921)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A költészet napja 2. - egy kortárs magyar költőnő új kötete

április 11, 2011 - 13:08

Nemrég a következő levelet kaptam, úgy gondolom, a költészet napja éppen megfelelő a megjelenésre - szerk.)

 

"Kedves szerkesztö!

 

Szeretném felhívni egy nemrégiben megjelent verseskötetemre a Nökert honlap figyelmét.

A verseskötet címe Feloldozás, és irtam egy rövid önrecenziót erröl ami megjelent a kiadó honlapján ( le kell menni az aljára lapnak):

http://aghegy.hhrf.org/index.php/K%C3%B6nyveink

Emily Brontë versei

december 07, 2010 - 19:47
Anne, Emily és Charlotte Brontë (Testvérük, Branwell festménye, 1834)

Emily Brontë: A Remény

Félénken szállt a Remény,
leült kalitkám elé,
s mint egy önző szivű lény,
sorsom dőltét figyelé.

Irgalmatlan volt, ha félt:
rács közt egy zord téli nap
kilestem rá, s ő fejét
félrefordította csak!

Hamis, önző volt valóban,
béke! súgta harc hevén,
énekelt, midőn zokogtam,
s elhallgatott, ha lestem én.

Hamis volt s kérlelhetetlen,
amidőn már csupa rom
volt a vágyam, vert a kedvem,
s sírt a Bú is sorsomon:

A női test jelentésrétegei – Kukorelly Endre Ezer és 3 című regénye

január 16, 2011 - 00:48

A női testet folyamatosan szimbolikus kódokkal ruházza fel a társadalom. Az irodalmi narrációnak is központi témája a női test, ennek a testnek megszerzése, legyőzése, szexualizálása. A női test tárgyiasítása jelenik meg Kukorelly Endre könyvében, az Ezer és 3 – avagy a nőkben rejlő szív című regényben. A botránykönyvként beharangozott mű 2009-ben jelent meg és nagy visszhangot váltott ki. Botrány abban az értelemben, hogy a magyar irodalomban még nem írtak ilyen nyílt őszinteséggel a nőkről, a testiségről és a házasság hiábavalóságáról.