Gioconda de Vito olasz hegedűművész (1907 - 1994)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Gioconda de Vito olasz hegedűművész (1907 - 1994)

augusztus 18, 2014 - 15:42

Gioconda de Vito klasszikus hegedűművész (1907–1994) 1907. július 26-án (egyes források szerint június 22-én) született öt gyerek egyikeként született a dél-olaszországi Martina Francában. Családja borászattal foglalkozott. Kezdetben formális oktatás nélkül játszott hegedűn, csupán egy helyi zenekarvezetőtől vett zeneelmélet-leckéket. Nyolcéves korában nagybátyja, egy Németországban élő hivatásos hegedűművész elhatározta, hogy ő maga fogja tanítani, miután hallotta Gioconda előadásában Charles Auguste de Bériot egy hegedűversenyét. Tizenegyéves korában beiratkozott a pesarói Rossini Konzervatóriumba, ahol Remy Principe tanítványa lett. Tizenhárom éves korában elvégezte a kozervatóriumot és megkezdte karrierjét szólistaként, tizenhét éves korára pedig mestertanár lett Bari újonnan megalapított kozervatóriumában. 1932-ben megnyerte a Bécsben megrendezett első Nemzetközi Hegedűversenyt Bach d-moll chaconne-jával.

Ezt követően Palermóban és Rómában tanított, a Szent Cecília Akadémián – korábban Mussolininek is bemutatták, aki nagy csodálója volt művészetének és állítólag hozzásegítette de Vitót a római álláshoz. 1944-ben az Akadémián életre szóló professzori kinevezést kapott, ekkor azonban a második világháború megakasztotta ígéretes karrierjének talán legproduktívabb időszakát.

A háborút követően rögzített néhány felvételt, 1948-ban pedig Londonban is bemutatkozott Brahms hegedűversenyével (Victor de Sabata vezényelt). E sikeres fellépést továbbiak követték az Edinburgh Fesztiválon, majd közös koncertek olyan művészekkel, mint Yehudi Menuhin, Isaac Stern és Arturo Benedetti Michelangeli. 1953-ra ő számított Európa elsőszámú női hegedűművészének, bár az USÁ-ban gyakorlatilag ismeretlen maradt.

1957-ben Wilhelm Furtwängler vezényletével egy Brahms-szonátát adott elő XII. Piusz pápa előtt a Gandolfo-kastélyban – a pápa maga választotta ki a szonátát. Egy évvel később de Vito egy Mendelssohn concertót játszott az egyházfőnek – egyúttal be is jelentette neki szándékát, mely szerint három év múlva visszavonul, mivel elérte karrierjének csúcsát. A pápa eredménytelenül próbálta döntéséről lebeszélni. Ekkortájt Edwin Fischerrel is együtt dolgozott, nem sokkal annak halála előtt – Brahms-szonátákat vettek fel, majd Beethoven Kreutzer-szonátáját és Franck A-dúr szonátáját.

De Vito 1961-ben, csupán ötvennégy éves korában vonult vissza – nemcsak a koncertezéstől, de hegedűn sem játszott többet és tanítani sem volt hajlandó.

Az USÁ-ban soha nem lépett fel, pedig Arturo Toscanini és Charles Munch több alkalommal hívták. Koncertezett azonban Ausztráliában, Argentinában, Indiában, Izraelben és Európában, valamint a Szovjetunióban, ahol az első Csajkovszkij Hegedűverseny zsűritagjaként is szerepelt.

Repertoárja nem volt széles: kevés olyan művet tartalmazott, amely a 19. századnál később született – Pizzetti talán az egyetlen kivétel. Kedvence „a három B” volt: Bach, Beethoven és Brahms. 1990-ben „The Art of Gioconda de Vito” címmel jelent meg felvételeiből gyűjtemény. A lemezen szerepel egy Bach kettős hegedűverseny, amelyet Yehudi Menuhinnal ad elő, Anthony Bernard vezényletével.

1941-ben kötött házasságot a brit David Bicknell-lel, az EMI egyik igazgatójával, 1951-től az Egyesült Királyságban élt. 1994-ben, 87 évesen hunyt el.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Oriana Fallaci olasz író, újságíró (1929–2006)

június 27, 2017 - 20:42

Az újságíró, akinek egyetlen híresség sem mondott nemet. A XX. század hatvanas éveinek a közepétől a kilencvenes évek közepéig a legkíméletlenebb politikai újságírónak számított. Interjúalanyai között volt többek között Henry Kissinger, Indira Gandhi, Willy Brandt, Khomeini ayatollah, Golda Meir, Zulfikar Ali Bhutto, Hugh Hefner, Federico Fellini, Sean Connery, Sammy Davis, Jr., Werner Von Braun, Jasszer Arafat, Reza Pahlavi.

Néhány könyve:  

Lina Wertmuller olasz filmrendező és forgatókönyvíró (sz. 1928) 

augusztus 18, 2017 - 19:02

Federico Fellini asszisztense volt, első önálló rendezése az I Basilischi (A gyíkok). Filmjei rendkívül népszerűek, de kritikát  kapott kapott a nyers erőszak- és szexábrázolásokért.  Ő volt az első nő, akit rendezői Oscar díjra jelöltek.

Néhány nálunk is játszott filmje:

  • Rita, a szúnyog (rendező);
  • Napfivér, Holdnővér (forgatókönyvíró);
  • Camorra - a nápolyi kapcsolat (rendező);
  • Ferdinánd és Karolina (rendező);
  • Túl sok románc (rendező).