Az első nő, akit beválasztottak az amerikai Atomenergia bizottságba (Atomic Energy Commission), és 1973-ban annak elnöke is lett. Doktori dolgozatát a Stanford egyetemen készítette, majd 1947-től a University of Washington tanára lett.Tovább olvasom
1890-ben szerezte meg tanítói oklevelét, egyetemen szeretett volna továbbtanulni. Mivel nők nem lehettek egyetemi hallgatók, egyenként megkérte a fizikus, matematikus, kémikus, filozófus professzorokat, hogy látogathassa óráikat.Tovább olvasom
Torontoban és Chicagoban járt egyetemre, 1909-től a Geological Survey of Canada állami irodánál kezdett dolgozni, és onnan is ment nyugdíjba 1946-ban.Tovább olvasom
A University of Western Ontario tanára és kutatója volt több, mint ötven éven át. Kutatásairól írt publikációit gyakran sajátkezű rajzaival illusztrálta. 1961-ben egyik alapítója, és néhány évig elnöke volt a Canadian Society of Zoologists-nak.Tovább olvasom
Testvérét látogatta meg Kínában, és maga is ott maradt. Komoly szerepe van az ország könytárfejlesztésében és a szakma elismertetésében. Utazó könyvtárat létesített, amely kínai és angol könyvekkel látott el nagy területeket.Tovább olvasom
Ingrid Daubechies (ejtsd: dóbecsíz) az első nő, akit az International Mathematical Union elnökévé választottak, a kortárs matematikusok legjelentősebbjei közé tartozik. Fő kutatási területe a waveletek (hullámocskák).Tovább olvasom
Jómódú családja támogatta már gyerekkorában jelentkező művészi érdeklődését. Tanulmányait 1898-ban a londoni Slade School of Fine Art-nál kezdte, majd 1902-től Párizsban folytatta.Tovább olvasom
A vadvirágkertészet szakértője volt, de tudományos körökben a rovarok tanulmányozásával vált nemzetközileg ismertté. Hatkötetes, gazdagon illusztrált munkája a bolhákról alapmű, világszerte elismerést aratott.Tovább olvasom
