Hervay Gizella koltő (1934–1982)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hervay Gizella koltő (1934–1982)

október 13, 2020 - 00:44

Hervay Gizella (Fotó: Csigó László, részlet)

Makón született, középiskoláit Zilahon végezte. Néhány félévet végzett a kolozsvári Színművészeti Főiskolán, majd 1953-tól átiratkozott a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára. Ebben az időben jelentek meg első versei és versfordításai. Diplomájának megszerzése után a Napsugár című lapnál dolgozott, majd 1957-ben Bukarestbe költözött, ahol az Ifjúmunkás munkatársa lett és tanított a magyar líceumban is. Szilágyi Domokossal kötött házasságából egy fia született. 1963-ban jelent meg első verseskötete Virág a végtelenben címmel. 1976-ban Budapestre költözött, a Móra Ferenc  Könyvkiadónál kapott állást. Saját versei mellett rendszeresen fordította román és magyar költők munkáit. 1977-ben a romániai földrengésnél meghalt a fia, néhány évvel később követte őt. 

Néhány munkája: 

  • Reggeltől halálig;
  • Kobak könyve;
  • Kobak második könyve;
  • Zuhanások;
  • Kettészelt madár;
  • Száműzött szivárvány;
  • Lódenkabát Keleteurópa szegén. 

 

Hervay Gizella: Gyalogmadár 

vérzik a térkép vonaglanak az eltérített vonatok
vérzik a fényképed a polcon - bealkonyodok
kiterített testek az utcán teherautóban kiskatonák
kaszárnyába viszik kenyerünk - nincs tovább
lecsupaszított kézzel lenyúzott lélekkel kiállok
a keresztútra még egy utolsót kiáltok
meghallod-e még tolat a szerelem vakvágányon
hörög a telefon berekedt tüdőnk térképe vaságyon
koponyánk térképe leltárban számozva iktatva rendben
marad a leltári szám arról hogy hazára leltem
szilvásgombócot főznek az égen - szilvamag
zuhog jégeső - élünk még ez marad
lángol a törölköző bennégnek a varrottas pávák
moshatunk hazai mosóteknő vár ránk
árva a fejőszék fáznak a bethlehemi barmok
fázik a föld a holtaktól indulás kórházba bal-jobb
gyönyörűt akartunk párosan járni hazai hóban
beleőszültünk ősz lett a Hargitán már hó van
árva gyalogmadár szemelget szemetelget
gyalog indulok érted ha olvasod még e verset

 

Hervay Gizella: A gondolat útja 

Anyám, gyilkosok és elmebetegek
közé szültél védtelen csecsemőnek!
Hazám háború volt, apám katonaszökevény.
Megindultam a háború vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
befogadott az éhezők közössége, kenyeret adott.
így szöktem vissza anyámhoz
a történelem határain át.

A gondolat útja így alakult agyamban.
Minden új gondolatom végigjárja
az eszmélés útját az emlékezés vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
s a befogadó közösség kenyerét követeli,
hogy szülőföldre találhasson végre
a történelem határain át.

 

Hervay Gizella: A leckét megtanultam 

bármilyen nyelven
fel tudom mondani
a nyomort

ha már senki sem érti
meghalhatok

 

Hervay Gizella: Eretnekek 

Az eretnekek költők lehettek vagy diákok.
Ők voltak az igazi felfedezők.
Ők a földet fedezték fel,
és egymásra mertek nézni,
mikor nézni csak az égre lehetett,
és látni csak a másvilágot volt szabad.
Ők daloltak először, ők énekeltek zsoltárt
a csókról és az emberekről,
miközben az igazhívők
égre meresztett szemmel
mormolták Isten dicsőségét
és a halál örömét.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Nekem ne mondd, hogy nők nem lehetnek hősök” - Csiu Csin kínai író, forradalmár, feminista (1875–1907)

november 17, 2016 - 18:06

Zhejiangban született, jómódú családba - 1875-ben, amikor még a lánygyerekek lábát elkötötték. Tanult irodalmat és művészeteket, harcművészetet, jól lovagolt. 1894-ben a tradíciók szerint apja férjhez adta egy befolyásos tisztviselőhöz, két gyermekük született.

A házasság rosszul sikerült, így Csin a családját elhagyva Japánba utazott tanulni, ahol megismerkedett a forradalmi eszmékkel és a feminizmussal. (A lábáról is állítólag ekkor vette le a kötést, más források szerint már hamarabb.) Feminista cikkei és több verse megjelent a Bai Hua Wen című lapban.

Forgács Hann Erzsébet szobrász, festő, grafikus (1897–1954)

április 03, 2018 - 17:22

Budapesten született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiát és művészettörténetet hallgatott. 1925-től  Kisfaludi Strobl Zsigmond volt a mestere. 1927-ben Párizsba ment, ahol az Académie des Beaux-Arts tanulója volt, ott volt első kiállítása is a Salonban. Egyik alapító tagja volt az Európai iskolának. A harmincas években az ún. „harmadik szobrásznemzedék” tagjaként tartották számon. Munkáival rendszeresen szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításain, hazai és külföldi galériákban, több egyéni kiállítása is volt.

Elsőként a Scalában: Némethy Ella operaénekes (1895–1961)

április 03, 2018 - 21:41

Budapesten kezdte tanulmányait, majd Milánóban Ettore Paizza tanítványa volt. A budapesti Operaházban 1919-ben volt az első fellépése a Sámson és Delilában. Az elkövetkező években vezető mezzo-szoprán énekessé nőtte ki magát, korának legjobb Wagner énekeseként tartották számon. Külföldön is népszerű volt, fellépett Olaszországban, Dél-Amerikában, Németországban, Spanyolországban. 1948-ban a budapesti Operaház örökös tagjává választották.