Hervay Gizella koltő (1934–1982)
Makón született, középiskoláit Zilahon végezte. Néhány félévet végzett a kolozsvári Színművészeti Főiskolán, majd 1953-tól átiratkozott a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakára. Ebben az időben jelentek meg első versei és versfordításai. Diplomájának megszerzése után a Napsugár című lapnál dolgozott, majd 1957-ben Bukarestbe költözött, ahol az Ifjúmunkás munkatársa lett és tanított a magyar líceumban is. Szilágyi Domokossal kötött házasságából egy fia született. 1963-ban jelent meg első verseskötete Virág a végtelenben címmel. 1976-ban Budapestre költözött, a Móra Ferenc Könyvkiadónál kapott állást. Saját versei mellett rendszeresen fordította román és magyar költők munkáit. 1977-ben a romániai földrengésnél meghalt a fia, néhány évvel később követte őt.
Néhány munkája:
- Reggeltől halálig;
- Kobak könyve;
- Kobak második könyve;
- Zuhanások;
- Kettészelt madár;
- Száműzött szivárvány;
- Lódenkabát Keleteurópa szegén.
Hervay Gizella: Gyalogmadár
vérzik a térkép vonaglanak az eltérített vonatok
vérzik a fényképed a polcon - bealkonyodok
kiterített testek az utcán teherautóban kiskatonák
kaszárnyába viszik kenyerünk - nincs tovább
lecsupaszított kézzel lenyúzott lélekkel kiállok
a keresztútra még egy utolsót kiáltok
meghallod-e még tolat a szerelem vakvágányon
hörög a telefon berekedt tüdőnk térképe vaságyon
koponyánk térképe leltárban számozva iktatva rendben
marad a leltári szám arról hogy hazára leltem
szilvásgombócot főznek az égen - szilvamag
zuhog jégeső - élünk még ez marad
lángol a törölköző bennégnek a varrottas pávák
moshatunk hazai mosóteknő vár ránk
árva a fejőszék fáznak a bethlehemi barmok
fázik a föld a holtaktól indulás kórházba bal-jobb
gyönyörűt akartunk párosan járni hazai hóban
beleőszültünk ősz lett a Hargitán már hó van
árva gyalogmadár szemelget szemetelget
gyalog indulok érted ha olvasod még e verset
Hervay Gizella: A gondolat útja
Anyám, gyilkosok és elmebetegek
közé szültél védtelen csecsemőnek!
Hazám háború volt, apám katonaszökevény.
Megindultam a háború vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
befogadott az éhezők közössége, kenyeret adott.
így szöktem vissza anyámhoz
a történelem határain át.
A gondolat útja így alakult agyamban.
Minden új gondolatom végigjárja
az eszmélés útját az emlékezés vonatain,
ütközőkön, vagonok tetején,
s a befogadó közösség kenyerét követeli,
hogy szülőföldre találhasson végre
a történelem határain át.
Hervay Gizella: A leckét megtanultam
bármilyen nyelven
fel tudom mondani
a nyomort
ha már senki sem érti
meghalhatok
Hervay Gizella: Eretnekek
Az eretnekek költők lehettek vagy diákok.
Ők voltak az igazi felfedezők.
Ők a földet fedezték fel,
és egymásra mertek nézni,
mikor nézni csak az égre lehetett,
és látni csak a másvilágot volt szabad.
Ők daloltak először, ők énekeltek zsoltárt
a csókról és az emberekről,
miközben az igazhívők
égre meresztett szemmel
mormolták Isten dicsőségét
és a halál örömét.