Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elek Judit filmrendező, író (sz. 1937)

november 28, 2017 - 16:15

1955-ben, egyetlen nőként végzett a Színház- és Filmművészeti Akadémián, utána a Balázs Béla stúdióban dokumentumfilmeket készített. 1969-ben rendezte Sziget a szárazföldön c. filmjét, amelyet Cannes-ban is nagy sikerrel mutattak be a filmfesztiválon. A következő években készített művei itthon és külföldön is ismertté tették nevét, 1987-ben a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. Jelenleg Visszatérés munkacímű filmjén dolgozik, bemutatását a 2011-es filmszemlére tervezi. Néhány munkája: Kastélyok lakói (1966), Meddig él az ember? (TV film, 1967), Istenmezején 1972-73 (1973), Árvácska (1976, forgatókönyv), Vizsgálat Martinovits Ignác szászvári apát és társai ügyében (1980), Tutajosok I-II (1987), Ébredés (1994, rendező, forgatókönyvíró, vágó), Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete (TV film 1996), Egy szabad ember - Fisch Ernő élete (1998)

 

 

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.

Agnieszka Holland lengyel filmrendező (sz. 1948) 

november 15, 2018 - 00:09

A prágai filmfőiskolán tanult, az író Milan Kunderánál és két rendezônél, Elmar Klosnál és Ewald Schormnál. Lengyelországi pályafutását Krzysztof Zanussi asszisztenseként kezdte, majd Andrzej Wajdával dolgozott. A Wajdának készített forgatókönyvek után önállóan kezdett rendezni, és munkái hamarosan fesztiváldíjasok lettek - Cannes (1980), Gdansk, Berlin (1981), Montreal (1985,1987), Golden Globe Award(1991). 1981-ben Franciaországba költözött, jelenleg az Egyesült Államokban él. 

Néhány filmje:

Rosia Ney (Földi Rózsi), fotóművész, festő (1897–1972)

november 29, 2017 - 18:37

Isaszegen született, művészi tanulmányait Budapesten végezte. A Tanácsköztársaság bukása után emigrált. Munkácson feleségül ment Illés Bélához. A házasság rövid ideig tartott, másodszorra Párizsban Ney László festőművésszel kötött házasságot. Elismert fotóművész lett, több kiállítása volt világszerte. Belépett a francia kommunista pártba, részt vett az ellenállási mozgalomban. Harmadik férje Sylvio Silka hangmérnök volt, a Csehszlovákiában tett utazásuk során készített fényképsorozatot a Sarló-mozgalom mutatta be Pozsonyban.

Szilvásy Margit festő (1898–1977)

november 28, 2017 - 16:08

Sajókazán született, Sárospatakon a népművészettel ismerkedett, majd 1938-ban elvégezte a budapesti Iparművészeti Iskolát. Többek között Domanovszky Endre, Lux Elek, Szőnyi István voltak a mesterei. Több csoportos kiállításon szerepelt, majd 1942-ben máramarosi és balatoni témájú képeiből a Műbarát Galéria megrendezte első egyéni kiállítását. A háború után európai tanulmányutat tett, finn, francia, olasz és angol mesterekkel ismerkedett meg, Helsinkiben, Orivesiben és Mentonban kiállítást is rendezett. Tájképek, csendéletek mellett sikeres portréfestő is volt.

Kisfaludy Atala költő, író (1836–1911)  

június 07, 2019 - 22:49

Kötcsén született, régi nemesi család művelt, az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő, több nyeven beszélő lánya. 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, Kaposváron telepedtek le. Atala első verse a Hölgyfutárban jelent meg 1858-ban. Verseit és elbeszéléseit rendszeresen közölte többek között a Divatcsarnok, a Családi Kör, a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Ujság. 1861-ben egyik alapítója és tulajdonosa volt a Gyermekbarát című lapnak. 1878-ban beválasztották a Petőfi Társaságba. Egyik lánya, Szalay Fruzina is jónevű költő lett.  

Néhány munkája:

Bárdos Alice hegedűművész, tanár (1896–1944)

július 19, 2019 - 16:50

Budapesi zenészcsalád lánya, Hubay Jenő tanítványa volt a Zeneakadémián, 1917-ben végzett. Pályája németországi koncertkörúttal indult, az elkövetkező években Budapesten és európai nagyvárosokban lépett fel. Szende László építésszel és zenekritikussal kötött házassága után 1922-től Szombathelyen éltek, ahol kezdetben magántanítványokkal foglalkozott, majd 1926-tól a zeneiskolában tanított. Gyerekei születése után ismét koncertezett és gyakran volt rádiófelvétele. A város kulturális életének fontos alakja volt, 1936-ban alapító tagja volt a Collegium Musicum együttesnek.

Moldován Stefánia operaénekes, drámai szoprán (1931–2012)

augusztus 24, 2019 - 17:22

1953-ban, Sipos Jenő tanítványaként végzett a budapesti  Zeneművészeti Főiskolán. A szegedi Nemzeti Színház szerződtette, nyolc sikeres évet töltött ott. 1961-ben a budapesti Operaház magánékese lett, sorra kapta és bravúrosan megoldotta a nagy szerepeket.  

Néhány szerepe: Mimi (A bohémélet), Donna Elvira (Don Giovanni), Leonóra (Fidelio), Melinda (Bánk bán), Desdemona (Otello), Erzsébet (Don Carlos), Minnie (A Nyugat lánya).

Operaházi tagságának 25. évfordulóján Fodor Géza így fogalmazott:

„Minden reggel szárnyaim nőnek / S alkonyatra letöri az élet” – Miklós Jutka költő, fotográfus

július 24, 2010 - 16:36
1887. (más forrás szerint 1884) szept. 7-én született Berettyóújfaluban, Militzer Júlia néven, tízgyermekes zsidó családban, apja jómódú gazdálkodó. Gyerekkorától írt, első verse tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelentek meg.
 

Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

február 18, 2019 - 02:02
MTI Fotó: Kácsor László

Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.

Fedák Sári színész

február 24, 2019 - 16:52
Fedák Sári Medgyaszay Vilmával, János vitéz szerepében

1879-ben született Beregszászon. Anyja Kókay Emília, apja Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de végül beleegyezett, hogy Sári beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten.

1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája megsemmisült.

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14
Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött.