Sztehlo Lili festő, iparművész (1897–1959)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Sztehlo Lili festő, iparművész (1897–1959)

november 28, 2017 - 15:41

Az üvegfestészet egyik legjelentősebb hazai képviselője Vaszary János tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, amit1923-ban fejezett be. Kezdetben olajképeket festett, európai tanulmányútja után kerámia- és üvegfestészettel foglalkozott, külföldön is komoly sikereket ért el. Az 1934-es párizsi, és az 1937-es brüsszeli világkiállításon is aranyérmet és Grand Prix díjat kapott. 

Néhány munkája: a mohácsi városháza üvegablakai (a második világháborúban tönkrementek), a budapesti városmajori templom, a Kútvölgyi kórház, a galyatetői, Győr gyárvárosi, Pécs belvárosi templom festett ablakai és a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár házikápolnáját is az ő színes üvegablakai díszítik.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kálmán Kata fotóművész, szociofotós (1909–1978)

április 19, 2020 - 23:38
Hevesy Iván és Kálmán Kata (Fotó: Bortnyik Sándor, részlet)

A Selmecbánya melletti Korponán született. Budapesten érettségizett. 1927-től testvérével  mozdulatművészeti iskolájába járt. Itt ismerkedett meg a filmtörténész Hevesy Ivánnal, aki megtanította fényképezni. 

Kálmán Katát a szakma minden ága érdekelte és mindegyiket ki is próbálta, szociofotók, természetfotók, néprajzi fotók, városképek egyaránt megjelentek kiállításain.

Németh Mária operaénekes (1897–1967)

március 12, 2018 - 22:51

A budapesti Zeneakadémián, majd Nápolyban tanult. Első fellépése a Városi Színházban volt, 1923-tól a budapesti Operaház tagja, majd 1924-ben bécsi Staatsoperhez szerződött. Hihetetlen nagyterjedelmű, tiszta szopránja felkeltette a neves operaházak és a közönség érdeklődését egyaránt, rengeteget vendégszerepelt. Fellépett Párizsban, Londonban, Milánóban. 1924-ben Rákosi Jenő díjat kapott, 1929-ben a svéd király a Pro litteris et artibus érdemrend aranykeresztjével tüntette ki.

 

Bozzay Margit író (1893–1942)   

március 15, 2020 - 22:39

Horváth Margit Kemenesszentpéteren született, nemesi család lánya, apja gazdatiszt volt. 15 évesen kötött házasságot Bozzay Boldizsárral, két gyereket szült. A házasság néhány év alatt megromlott, Margit gyerekeivel Budapestre menekült. Egy varrodában dolgozott reggeltől estig, éjszaka írt, beküldött írásai egyre gyakrabban jelentek meg a lapokban. Két év után a Pesti Hírlap női rovatának a vezetője lett, dolgozott a Párisi Divatnak, később a Reggeli Magyarország és a Kincses Újság szerkesztője lett. A nők életével, problémáival foglalkozó művei igen népszerűek voltak.