Wilhelmina Drucker holland feminista (1847–1925)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Wilhelmina Drucker holland feminista (1847–1925)

augusztus 29, 2017 - 21:47

Az első holland feministák egyike, a Gipsy, Gitano, E. Prezcier neveket is használta. Egy varrónő és egy bankár házasságon kívüli kapcsolatából született, szegénységben nőtt fel. Varrónőnek tanult, korán kapcsolatba került a szüfrazsett mozgalommal. Cikkeket írt és beszédeket tartott a kettős mérce ellen. Apja halála után sikerrel beperelte féltestvérét, megnyert örökségéből a feminista mozgalmat támogatta és De Vrouw (A nő) címen újságot alapított. 1889-ben alapító tagja volt a Vrije Vrouwen Vereeniging-nek (VVV, Szabad nők egyesülete), melyet később a Vereeniging voor Vrouwenkiesrecht (Egyesület a nők jogaiért) névre változtattak. 1893-ban Evolutie'(Fejlődés) címen heti folyóiratot alapított, több könyvet publikált a feminizmusról és a nők helyzetéről.

1917-ben, Wilhelmina Drucker 70. születésnapján Truus Claes festőnő elkészíti a portréját. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Meena, afgán nőjogi harcos, a RAWA alapítója (1956 - 1987)

május 25, 2015 - 21:34
Meena Keshwar Kamal Kabulban született. Az afgán lányokat általában 13 éves korukban adják férjhez. A 19 éves Meena nem volt hajlandó férjhez menni ismeretlenhez, olyanhoz, akinek már van felesége, vagy aki nem ismeri el emberi jogait. A lehetetlennek látszó problémát egy távoli rokona, a radikális, maoista orvos, Faiz Ahmed oldotta meg, akivel megkedvelték, megszerették egymást. Ahmed az afgán felszabadítási mozgalom egyik vezetője volt, többször bebörtönözték. 1986-ban a fundamentalisták kegyetlenül megkínozták és megölték.
 

Simone de Beauvoir (1908-86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista

január 08, 2013 - 23:38

1908. január 9-én született Párizsban, szigorú katolikus családban. Húga, Hélène de Beauvoir (Poupette) festőnő volt. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében. (További magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963)).