Lucy Osburn angol ápolónő (1835–1891)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Lucy Osburn angol ápolónő (1835–1891)

május 02, 2017 - 22:14

Leedsben született jómódú családba, magántanárok nevelték, több nyelvet megtanult. Düsseldorfban járt nővérképzőbe, hazatérése után Florence Nightingale intézetében folytattta tanulmányait. 1868-ban New South Wales kormányzójának kérésére  egy nővércsapattal Ausztráliába utazott, ahol a Sydney Infirmary and Dispensary ápolási vezetőjének nevezték ki.  Megismertette az ottaniakkal a modern módszereket, megreformálta a nővérképzést. 16 év múlva tért vissza Angliába, ahol a Southwark, Newington and Walworth District Nursing Association szakfelügyelője lett. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ilia Fibiger dán író, ápolónő, feminista (1817–1867)

április 04, 2018 - 14:26

A feminista legenda,  testvére.  Szülei halála után egyik nagynénje nevelte. Az 1830-as évek elején lányokat tanított kézimunkra és varrásra. Színdarabokat, regényeket írt, legtöbbet névtelenül publikálta. 1853-ban a nagy kolerajárvány idején a koppenhágai Almindelig kórházban volt önkéntes ápolónő, 1854-ban kapta meg hivatalos kinevezését. Házasságon kívül született lányokat pártfogolt, munkahelyet szerzett nekik.

Dagmar Berne ausztrál orvos (1865–1900)

március 18, 2016 - 01:08

Dán bevándorlócsaládban 1865. november 16-án. 1885-ben vették fel Sydneyben az egyetem orvoskarára, bár a dékán, A. Stuart professzor és több tanár ellenezte a női hallgatók felvételét. Dagmar az első évet kiváló eredménnyel végezte el, a következőben azonban Stuart professzor megbuktatta. Elkeseredésében Angliába ment, ahol a London University hallgatójaként 1893-ban diplomázott. Két évet Angliában egy tottenhami kórházban dolgozott, majd hazatért. Ő volt a második nő, aki New South Wales-ben orvoskamarai tag lett, de kórházi állást nem kapott.

Winifred Cullis brit orvos, feminista (1875–1956) 

június 02, 2016 - 00:00

Az első nő, aki brit orvosegyetemen tanszékvezetői kinevezést kapott, egész életében a nők tanuláshoz való jogáért munkálkodott. Cambridge-ben volt a Newnham College hallgatója, végzés után 1901-től a London School of Medicine for Women élettani tanszékének demonstrátoraként kezdett  dolgozni. Később a kutatómunkába is bekapcsolódott, több publikációja jelent meg, 1919-ben kapta meg professzori kinevezését. Világszerte előadásokat tartott a nők továbbtanulásának fontosságáról. A British Federation of University Women és az International Federation of University Women elnöke volt