Dudich Endréné Vendl Mária, geológus (1890–1945)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Dudich Endréné Vendl Mária, geológus (1890–1945)

július 26, 2016 - 18:40
Vendl Mária az elfeledett geológusnő, Götz Irén Júlia után a második nő, aki egyetemi magántanári kinevezést kapott.

Dudich Endréné Vendl Mária Gyergyóditrón született, Székelyföldön, ahol édesapja a polgári iskola igazgatója volt. A környék már régóta ismert volt különleges geológiai adottságairól, ami neves geológusokat is ide vonzott kutatásokat végezni. Székelyföld egyik legjellegzetesebb ásványának nevét is Vendl Mária szülőfaluja kölcsönözte, és máig a világ ásványtani irodalmában is ditroit néven ismert.

Példaképe négy évvel idősebb bátyja volt, aki a budapesti tudományegyetemen geológiát tanult. Érettségi után, testvére nyomdokain haladva, mineralógussá képezte magát. Középisko­lai tanári oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudo­mány­egyetemen, ahol diplomamunkáját pályadíjjal jutalmazták (1913). A lőcsei, majd a szombathelyi gimnáziumban tanított, de behatóan foglalkozott a kristályszerkezetek ­tanulmányozásával és a meteoritkutatással. 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtáránál állást ajánlottak fel neki.

Mindössze negyvenéves, amikor ( után) a második nőként egyetemi magántanárrá, később főállású tanárrá nevezték ki Deb­recenbe, ahol kristálytant oktatott. Aladár bátyja, Miklós öccse és férje után családjában a negyedik egyetemi tanár. Koch Sándorral közösen írták meg A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című könyvet, amiért 1935-ben Rauer-díjat kapott. 1938-ban saját kérésére nyugdíjazták. A szakma nagy jelentőséget tulajdonít tudománynépszerűsítő munkájának. 

Fő művei:

  • A vaskői aragonit kristályalakja (1926),
  • Kristálytani vizsgálatok a magyarországi kalcitokon (1927),
  • Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez (1932),
  • A drágakövek (társszerző: Koch Sándor) (1930) 
  • Magyarország meteoritgyűjteményei (1951).

1926-tól haláláig a Magyarhoni Földtani Társulat, a Természettudományi Társulat és az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének tagja.  

Az erdélyi születésű, első magyar egyetemi tanár 1945-ben hunyt el Sopronban. Életének a második világháború viszontagságai vetettek véget.

Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben háromévenként kiosztásra kerülő Vendl Mária-emlékdíjat létesített, amelyet a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda.

Alakját a kerámiaszobrász Józsa Judit mintázta meg, aki a szoborkompozícióba számos kalcitféleséget épített be. Ezt a technikát, művészi és hiteles ábrázolásra törekedve, a világon először Józsa Judit alkalmazta. A kutatónő az antikvitásban kedvelt Tudomány allegóriájaként elevenedik meg. Szeretett kalcitjai emelkednek Parnasszus hegyeként a magasba. Mezítelen jobb lábával földgolyót formázó ásványra támaszkodik. Bal karjával hátulról átöleli a kompozíció leghangsúlyosabb, különleges kristályszerkezetű kalcitját. Jobb kezében könyv. Egy boldog nagyasszony, akinek éltében minden álma beteljesült.

 

 

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem Természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi mást, Straub-F. Brunót bízta meg.

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

Az első magyar szakképzett könyvtárosnő: Fischhof Ágota

december 27, 2016 - 23:52

1895-ben született. Érettségi után könyvtárosi főiskolát végzett – javaslatára – Berlinben. Dolgozott a Königliche Bibliothekben is, majd 1918 őszétől Bécsben tanulmányozta a könyvtárakat. 1919 és1924 között Szegeden volt könyvtáros. A Szegedi Naplóban rendszeresen jelentek meg könyvismertetései, Juhász Gyula felkérésére ő rendezte a Szegedi Munkásotthon könyvtárának anyagát.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő

december 16, 2015 - 15:30

Pécsi Eszter építész, statikus, az első magyar mérnöknő készítette a margitszigeti fedett uszoda, a Budapest első vasszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház, és több modern villa szerkezeti terveit. Elhagyta Magyarországot, 1958-ig Bécsben dolgozott, majd New Yorkba ment.

Rona Robinson angol vegyész, szüfrazsett (1881(84?) - 1962)   

június 24, 2019 - 21:29
1909. október 4-én Manchesterben letartóztatják Rona Robinsont

1902-ben lett a Victoria University of Manchester hallgatója, 1905-ben kapta meg az alapdiplomát, két évre rá mesterfokozatot szerzett. Végzés után az Altrincham Pupil-Teacher Centre tanára lett, emellett saját laboratóriumában végzett festékekkel kapcsolatos kísérleteket. Már hallgató korában a tagjaként bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba.

Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.

Dixy Lee Ray amerikai biológus, környezetvédő, politikus (1914–1994)

szeptember 01, 2017 - 14:17

Az első nő, akit beválasztottak az amerikai Atomenergia bizottságba (Atomic Energy Commission), és 1973-ban annak elnöke is lett. Doktori dolgozatát a Stanford egyetemen készítette, majd 1947-től a University of Washington tanára lett. 1963-1972 között a Seattle Pacific Science Center igazgatója volt. Tudományos munkája mellett politizált is, 1976-ban megválasztották Washington állam kormányzójává. A korabeli újságok színes és szókimondó egyéniségnek mutatták be. 1980-ban veszített a választáson, visszatért a tudományos pályára. Utolsó könyve a savas eső veszélyeivel foglalkozott.