Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

május 24, 2016 - 11:04
Az amerikai feminizmus egyik vezéralakja, komoly szerepe volt a nők választójogának kivívásában.

A wisconsini Riponban született Carrie Clinton Lane néven. Apja csak nehezen engedte, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Végül, részben saját finanszírozással, az Iowa State College-re került, ahol csatlakozott a Crescent Literary Society diákkörhöz. Nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a szervezet gyűlésein csak férfi hallgatók szólalhatnak fel - kiállása a szabályzat megváltoztatását eredményezte.

A főiskola elvégzése után 1880-tól tanárként dolgozott, öt évvel később ő lett az első női tanfelügyelő lett az államban. Ekkortájt került kapcsolatba a nőmozgalommal és csatlakozott a Iowa Női Választójogi Szövetséghez (Iowa Woman Suffrage Association). Első férje, Leo Chapman újságíró, akivel San Franciscóban éltek, házasságkötésük után egy évvel hastífuszban elhunyt. Ezután Carrie a város első női tudósítójaként dolgozott. Második férje, George Catt mérnök volt, aki lelkesen támogatta felesége nőmozgalmi tevékenységét.  

Remek szervezőkészsége, tagtoborzó tehetsége, hatásos szónoki képességei vezetésre teremtették, őt szánta utódjának. 1900-ban meg is választották a National American Woman Suffrage Association (NAWSA) elnökévé. Kétszer töltötte be a tisztséget, először 1900 és 1904, majd 1915 és 1920 között. A köztes időben betegeskedő férjét ápolta.

1904-ben több társával együtt csalódott az 1888 óta létező Nemzetközi Nőtanácsban, az ICW-ben (International Council of Women), mert az, hogy elkerülje a konzervatív tagok megbotránkoztatását, nem állt ki a nők szavazati joga mellett. Ezért  és mások társaságában az ICW 1904-es berlini kongresszusán megalapította a Nemzetközi Női Választójogi Szövetséget (IWSA, International Women's Suffrage Alliance), amely 32 ország feministáit egyesítette (és amelyhez két évvel később a magyarországi is csatlakozott). Itt is őt választották elnöknek. Az IWSA kongresszusát 1913-ban Budapesten tartották - de nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor Carrie Chapman Catt Magyarországon járt. 

Miután 1920. augusztus 18-án ratifikálták az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 19. módosítását, amely szavazati jogot adott az amerikai nőknek, lemondott a NAWSA elnökségéről, és megalapította a Női Szavazók Ligáját (League of Women Voters).

1933-ban, Hitler hatalomrajutásakor létrehozta a Protest Committee of Non-Jewish Women Against the Persecution of Jews in Germany szervezetet, mely elérte a zsidó menekültek bevándorlásának megkönnyítését. 

Az IWSA International Alliance of Women néven ma is létezik és aktív. 

    Carrie Chapman Catt érkezése Budapestre 1913 júniusában (Kép forrása: ujkor.hu)

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Selina Cooper angol munkás, politikus, feminista (1864–1946)

december 17, 2016 - 22:16

Miután apja tífuszban meghalt, megözvegyült anyjával nyomorogtak. 12 éves korában lépett be részmunkaidősnek egy textilgyárba, egy év múlva abbahagyta az iskolát és teljes állásban dolgozott. A szakszervezet aktív tagjaként kezdett foglalkozni a munkásnők helyzetével. Részt vett a Women's Co-operative Guild által szervezett oktatásban, ahol politikai képzést is kapott. Autodidakta módon orvoslást is tanult, hogy segíthessen kolléganőin, akik többsége nem engedhette meg magának az egészségügyi ellátást. 

Berkovits René magyar orvos, feminista (1882–1944)

május 25, 2015 - 21:51

1904-ben Budapesten diplomázott, majd szülővárosában, Nagyváradon telepedett le, kör- és magánorvosként praktizált. Részt vett a századelő haladó mozgalmaiban, a nagyváradi és az ottani Társadalomtudományi Társaság tagja volt, Ady Endre és a Holnap baráti köréhez tartozott. 1911-ben kinevezik a város tisztiorvosának, az I. világháború alatt a helyi katonai járványkórház parancsnoka.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)