Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

július 26, 2016 - 12:16
Nevéhez köthető a DNS kettős hélix felépítésének bizonyítása, továbbá jelentős eredményeket ért el az RNS, a vírusok, a szén és a grafit szerkezetének kutatásával.

Rosalind Elsie Franklin jómódú és befolyásos család öt gyermeke közül másodikként, 1920. július 25-én látta meg a napvilágot Londonban. Kora gyermekkorától kezdve megmutatkozott különleges intelligenciája, tizenöt éves korában eldöntötte, hogy természettudós válik belőle.

1941-ben Cambridge-ben kémia szakon diplomát szerzett. 1942 és 1946 között kutatási asszisztensként dolgozott a BCURA-nál, ebben ez időszakban sokat megtudott a szén fizikai felépítéséről, porozitásáról – ezt kamatoztatta doktori disszertációjában a Cambridge-i Egyetemen, vizsgálati eredményei később a karbonszálas technológia felfedezéséhez vezettek.

1947-ben Párizsba költözött, a Laboratoire Central des Services Chimiques de l'Etat alkalmazásában állt, ahol Jaques Mering krisztallográfus munkatársa jóvoltából megismerte a röntgendiffrakciót – nélkülözhetetlen lépés „az élet titka”, a DNS szerkezetének megismerése felé.

1951-ben Franklin visszatért Londonba, a King’s College biofizikai egység kutatójaként Raymond Gosling nevű tanítványával lenyűgöző felfedezésre jutottak; röntgensugarak segítségével fényképeket készítettek a DNS-ről, ami igazolta a kettős hélix felépítést. A híres 51-es fotó szolgált bizonyítékként a meghatározáshoz, közel száz órát vett igénybe elkészítése.

Ott-tartózkodása alatt személyes konfliktusa támadt kollegájával, Maurice Wilkins-szel, aki ezáltal megváltoztatta a DNS történelmét, ugyanis 1953-ban Wilkins Franklin engedélye nélkül felfedte az 51-es fotót vetélytársa, Watson előtt. Watson és Crick ekkor már javában saját DNS-elméletükön dolgoztak Cambridge-ben, majd a fényképen látott információkkal kiegészített kész modellt márciusban publikálták, áprilisban pedig a Nature magazinban is megjelentették, ahol lábjegyzetben megemlítették, milyen mély hatást gyakorolt rájuk a Franklin és Wilkins (akkor még) kiadatlan munkáiból származó tudás. 1962-ben Watson és Crick Nobel-díjat kaptak a modellért.

Franklin neveltetéséből adódóan nem reklamált, illetve nem tett semmit, ami arra utalt volna, hogy bármiféle kritika él benne – állítja Brenda Maddox, aki a Rosalind Franklin: The Dark Lady of DNA című könyv szerzője.

1953 márciusában Franklin Birkbeck College-ba költözött; a dohánymozaik-vírusok és az RNS felépítését tanulmányozta – jelentős eredményeket ért el a víruskutatás területén. Megállapodás szerint felhagyott a DNS-sel kapcsolatos munkával, ezért figyelmét ismét a szénre fordította.

1956-ban petefészekrákot diagnosztizált magán, három operáció és a kísérleti kemoterápia ellenére kitartóan folytatta természettudományos tevékenységét. 1958. április 16-án, 37 évesen hunyt el.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Frances Winston Newson amerikai matematikus (1869–1959)

augusztus 18, 2019 - 17:16

Forrestonban (Illinois) született, anyja tanár, apja orvos volt. Testvéreivel együtt otthon tanult, modern és klasszikus nyelvekre, matematikára, irodalomra anyjuk oktatta őket, aki autodidakta módon képezte magát. 15 évesen lett a University of Wisconsin hallgatója, 1889-ben kitüntetéssel diplomázott matematikából.

Henrietta Swan Leavitt amerikai csillagász (1868–1921)

december 27, 2017 - 00:28

1868. július 4-én született Lancesterben, egy lelkipásztor lányaként. Középiskolai évei alatt fokozatosan elvesztette a hallását.

A radcliffe-i középiskola befejezése után 1893-ban a Harvard College Observatory-ban kezdett dolgozni, ahol „emberi számítógép”-ként alkalmazták. Feladata az volt, hogy az obszervatórium által készített fotólemezeket katalogizálják, és a rajtuk található objektumokat fényesség szerinti osztályozzák.

(Erre a monoton, unalmas munkára kizárólag nőket vettek fel, képzettségükhöz viszonyítva rendkívül alacsony fizetésért.)

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi Straub-F. Brunót bízta meg.