Megtalálta a szülés utáni vérzés ellenszerét: Utako Okamoto japán orvos, kutató (1918–2016)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Megtalálta a szülés utáni vérzés ellenszerét: Utako Okamoto japán orvos, kutató (1918–2016)  

április 01, 2019 - 16:07
Életmentő felfedezését sokáig nem fogadta el a férfiak által dominált orvostársadalom.

A szülés utáni végzetes vérzést csillapító tranexaminsav felfedezője Tokióban született. 1936-ban kezdte egyetemi tanulmányait, 1941-ben diplomázott. Az egyetem fiziológiai tanszékén kutató asszisztensként kezdett, majd férjével együtt a Keio egyetem kutatója lett. 1962-ben publikálta felfedezését, hogy a tranexaminsav 27-szer hatásosabb a vérveszteség kezelésére, mint bármelyik más ismert anyag. 1966-ban egyetemi tanári kinevezést kapott a Kobe Gakuin egyetemen, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. A tradicionális, férfiközpontú Japánban nőként karriert csinálni nem egyszerű, a férfi nőgyógyászok nem voltak hajlandók felfedezését a gyakorlatban alkalmazni. Csak 2009-ben került fel a szer a WHO alapvető gyógyszereinek a listájára. 

 

 

Pierra Vejjabul thai orvos (1909–1984)

november 14, 2018 - 23:34

Párizsban végezte el az egyetemet, hazatérte után a thai egészségügyi minisztériumban dolgozott. Komoly harcot indított a prostitúció és gyerekkereskedelem ellen, többek között megalapította a Pierra Maternity and Child Welfare Foundation-t, több külföldi szervezettel is együttműködött. Tevékenysége miatt több életveszélyes fenyegetést kapott a Thaiföldön hatalmas üzletet jelentő emberkereskedelem képviselőitől.

Takamacu Kikukó (1911-2004)

december 25, 2017 - 20:53

Kikukó 18 éves korában ment férjhez Takamacu herceghez, Hirohito császár öccséhez. Házasságkötésük után világkörüli utat tettek, diplomáciai feladatokat teljesítettek. Európai nászútjuk során, 1931. január 27-29. között Magyarországon is jártak. Díszes kísérettel érkeztek Budapestre, a Keleti Pályaudvaron több vezető politikus fogadta őket. 

Lovisa Åhrberg svéd sebész (1801–1881)  

május 15, 2019 - 00:38

A XVIII. században és még azután is jóideig az ápolónők nem voltak iskolázottak, az orvosoktól és egymástól tanulták meg a tennivalókat. Lovisa anyja és nagyanyja ilyen nővér volt, gyakran elkísérte őket a betegekhez. Felnőttkorában egy stockholmi családnál szolgált, szabadidejében a környezetében lévő szegényeket gyógyította ingyen. Sikeres kezeléseinek híre terjedt, gazdag emberek hívták és jól megfizették, 1840-től kizárólag orvoslással foglalkozott.

Harc az ebola ellen: Anne Atai-Omoruto ugandai orvos

november 14, 2018 - 18:44

Pedagógus család lánya, az indiai Jodhpur egyetemének orvoskarán végzett, posztgraduális képzésre a Makerere University School of Medicine-re járt, ahol belgyógyász szakvizsgát tett. Az egyetem oktatójaként dolgozott tovább, hamarosan a Family Medicine tanszék vezetője lett, mellette a Mulago National Referral Hospital főorvosaként is dolgozott. Komoly tapasztalatokat szerzett a helyi járványok kezelésében is. 2014-ben a World Health Organization felkérte, hogy segítsen a Libériában kitört Ebola járvány megfékezésében.

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá. 

Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Nagyezsda Szuszlova orosz orvos (1843–1918)

március 18, 2016 - 01:28

Az első orosz orvosnő egy kis faluban, Paninóban született 1843. szeptember 1-én. Apja jobbágysorból küzdötte fel magát, kereskedő lett, két lányának jó nevelést biztosított. Nagyezsda fiatalkorában feminista novellákat írt. Moszkvában a tanárképző elvégzése után orvosnak akart tanulni, de nők Oroszországban nem lehettek egyetemi hallgatók. Ezért Svájcba utazott, ahol a zürichi egyetemen ő volt első nő, aki 1864-ben felvételt nyert az orvoskarra.

Dr. Tihanyi Zsófia

március 06, 2019 - 07:16

Tihanyi neve a Bozzay Margit szerkesztette 1931-es Magyar asszonyok lexikonjában bukkan elő, mint az egyetlen magyar fogorvosnő a több száz felsorolt közül.

Tihanyi Zsófia születési dátuma ismeretlen, de valamikor a 20. században élt és praktizált. Szegedi születésű, aki a tanulmányait Budapesten folytatta, majd a Poliklinikán, Dollinger Gyula féle sebészeti klinikán, és Jendrassik Ernő praxisában tanulta tovább a szakmát.

Aki elsőként felismerte a cisztás fibriózist: Dorothy H. Andersen

május 15, 2018 - 12:06

A Johns Hopkins Medical School hallgatója volt, 1926-ban végzett. Sebész szeretett volna lenni, de nőt egyetlen kórház sem fogadott el sebészeti rezidensnek. A Columbia egyetemen patológiából doktorált, majd egy New York-i gyerekkórház patológusa lett. Éveket töltött a cisztás fibrózis tanulmányozásával. Ugyancsak komoly eredményeket ért el a veleszületett szívrendellenességek tanulmányozásában. Tiszteletbeli tagja volt a American Academy of Pediatrics-nak és tiszteletbeli elnöke a National Cystic Fibrosis Research Foundation-nak.

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.