Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

február 25, 2019 - 00:52

A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt. 1906-ban Hárman címmel első férjével, Haraszthy Lajossal és Göndör Ferenccel közös verseskötetet publikált, melynek címlapját Rippl Rónai József készítette, az előszót Ady Endre írta. Regényeiben és elbeszéléseiben gyakran foglalkozott a nők sorsával, az emancipált nő problémáival. Komoly elismerést és vitákat váltott ki 1915-ben az Amíg egy asszony eljut odáig című regénye. 1991-től a mezőnyárádi iskola Szederkényi Anna nevét viseli. 

Néhány munkája: 

  • A jövő felé;
  • Van ilyen asszony is - Történet a régi időkből;
  • A Mária Annunziáta-villában;
  • Sorsok ha találkoznak;
  • A végzet egy rongybaba;
  • Márika. Regény fiatal leányok számára;
  • Amiért egy asszony visszafordul;
  • A vöröshajú;
  • A halott bekopogtat;
  • Krasznahorka titka;
  • Egy darab kenyér. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vankóné Dudás Juli naiv festő, író, népművész (1919–1984)

április 04, 2017 - 01:00

Festményein szülőfaluja, Galgamácsa szokásait, hagyományait, mindennapi életüket örökítette meg: Lakodalom, Szentiváni túzugrás, Pünkösdi májusfa állítás, Éjféli misemenet, Galavölgyi falusi mulatság. Nagyméretű pannót készített szállodák részére. Rendszeresen részt vett hazai- és nemzetközi kiállításokon, művei a magyar múzeumokon kívül külföldön is láthatók.

Könyvei:

Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

július 28, 2017 - 21:35

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.  

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

szeptember 29, 2017 - 23:47

Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bújkálnia kellett.