Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

február 18, 2019 - 02:02

MTI Fotó: Kácsor László

Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.

1953-ban azonban megnyílt a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utcában, Rotschild Klára vezetésével. Életének kutatója, Simonovics Ildikó divattörténész szerint jó érzékkel tudott kapcsolati hálót építeni és önmagát menedzselni, ezért válhatott a kommunista rendszer kivételezettjévé. A párizsi divatot követő modellek vevői művészek, neves orvosok, tudósok, diplomaták voltak, nemcsak Magyarországról, de az egész világból érkeztek a kuncsaftok. Állandó vevő volt Jovanka Broz, Vranitzky osztrák kancellár felesége, Gábor Zsazsa, Honthy Hanna és Kádár Jánosné is.

Utolsó divatbemutatóját 1976 szeptember végén tartotta meg a Gundelban. Néhány héttel később, valószínűleg komoly fájdalmakkal járó betegsége miatt, öngyilkos lett.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Fáylné Hentaller Mariska író (1850–1927)

május 09, 2019 - 23:12

1856-ban született Jászberényben. Tizenhat éves korában hozzáment Fáyl Frigyes zenetanárhoz. 1879-ben megözvegyült, ezután kezdett írással foglalkozni. Művei főként ifjúsági regények és elbeszélések.

Az elsők között érezte át annak a felelősségét, hogy a női teljesítményeket össze kell gyűjteni és jelentőségüket méltányolni kell. 1889-ben jelentette meg és ajánlotta egykori tanárának,nak A magyar írónőkről c. művét. 

Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki.