• Tawakkul Karman, Leymah Gbowee és Ellen Johnson Sirleaf 2011-ben átveszik a megosztott Nobel-békedíjat (Fotó: Harry Wad)
  • Libériai nők tüntetnek a békéért

Ellen Johnson-Sirleaf libériai politikus, nőjogi aktivista (sz. 1938)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ellen Johnson-Sirleaf libériai politikus, nőjogi aktivista (sz. 1938)

október 16, 2017 - 15:17
Libéria és Afrika első szabadon választott női elnöke. 

Monroviában született, a College of West Africa elvégzése után az Egyesült Államokban folytattta tanulmányait. Közgazdaságtanból a Colorado egyetemen, államigazgatásból a Harvardon szerzett diplomát. 1979-től két évig a Pénzügyminsztériumban dolgozott, egy katonai puccs után el kellett hagynia Libériát. Washingtonban a World Bank főtisztviselője, 1981-től Nairobiban a Citibank alelnöke volt.

2003-tól Leymah Gbowee és Comfort M. Freeman szociális munkások elkezdték megszervezni a Libériai Nők Tömegakciója a Békéért mozgalmat, amellyel véget akartak vetni a tizenkét éve húzódó második libériai polgárháborúnak. A mozgalom sikeresen egyesítette társadalmi osztálytól és vallástól (keresztény, muszlim) függetlenül a nőket, akik megelégelték az öldöklést, fiaik kényszerű besorozását, lányaik megerőszakolását, szexranszolgának elhurcolását, így közösen a és erőszakmentes ellenállás legkülönbözőbb eszközeit (ülősztrájk, szexsztrájk, átokkal fenyegetőzés) bevetve tárgyalóasztalhoz kényszerítették a diktárort, Charles Taylort.  Az ajtót mintegy kétszáz fehérbe öltözött nő állta el, majd, miután Taylor az ablakon át próbált távozni, körbevették az épületet. Erőfeszítéseik eredményeképpen a polgárháború véget ért, a fegyvereket begyűjtötték és hozzákezdtek az ország újjáépítéséhez. A mozgalomról szól a Pray the Devil Back to Hell c. 2008-as, megrendítő dokumentumfilm. 

2005-ben kiírták az első szabad választásokat. Ellen Johnson-Sirleaf 2006 január 16-től az ország elnöke lett, sikerét a következő választásokon is megismételte. A pozíciót jelenleg is betölti. 2011-ben Leymah Gbowee-val és az egyiptomi Tawakkul Karmannal megosztott Nobel-békedíjat kapott. 2014-ben a 70 legbefolyásosabb nő között szerepelt a Forbes listán. 

 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Flora Nwapa nigériai író (1931–1993) 

április 12, 2017 - 00:53

A modern afrikai irodalom anyjának szokták emlegetni. 1957-ben diplomázott az ibadani egyetemen, majd Edinburgh-ban végezte posztgraduális tanulmányait. Hazájába való visszatérése után több fontos posztot töltött be az egészségügyi és szociális minisztériumban. Első regénye, az Efuruangolul jelent meg és azonnal ismertté tette nevét. Műveiben a nők nézőpontjából mutatja be az ibok életét és szokásait. Az írás mellett a világ számos híres egyetemén tanított.

Corazon Aquino, a Fülöp szigetek elnöke (1933–2009)

április 04, 2017 - 00:45

Manilában született, az Egyesült Államokban járt egyetemre. Feleségül ment Benigno S. Aquinohoz, aki a diktátor Ferdinand Marcos elnök legnagyobb politikai ellenfele volt. Évekig száműzetésben éltek, 1983-ban visszatértek hazájukba, a repülőtéren Benigno Aquinot lemészárolták. Corazon folytatta férje ellenzéki munkáját, és az 1985-ben tartott elnökválasztáson nyert Marcos ellen. Hivatalának hat éve alatt helyreállította a lerombolt demokratikus intézményeket, új alkotmányt hoztak létre és lerakták a gazdasági fellendülés alapjait. A Time magazin 1986-ban az év emberének választotta.

Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

február 14, 2018 - 15:12

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született 1825-ben. 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. Első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt.