Romániában, Craiovaban született. Gábor Ignáccal kötött házassága után Budapesten laktak, ahol az általuk alapított Gábor-féle nevelőintézetet vezették. Izabella bécsi újságokban és a Pester Lloyd-ban publikált, tárcákat írt, és magyar írók munkáit fordította németre. A nyilasok 1944. novemberében elhurcolták és a Dunába ölték.
A szociáldemokrata nőmozgalom egyik megalapítója és vezetője már egyetemi évei alatt részt vett a munkásmozgalomban. Az Országos Nőszervező Bizottság alapító tagja, többször megválasztották a Budapesti Nőbizottság elnökének. Az 1914. március 8-án Magyarországon először megtartott nemzetközi nőnap első szónoka volt. 1918-ban beválasztották a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségébe. Aktív szerepet vállalt a nőmozgalomban, a Nőmunkás című lapnak megalakulásától egyik szerkesztője és cikkírója volt.
18 évesen ment férjhez, öt gyereket szült. Egy farmon éltek, amelyet gyakran egyedült vezetett, mert a férje elment aranyat ásni. 1883-ban elhagyta férjét és gyerekeivel Sydneybe költözött és panziót nyitott. 1887-ben részt vásárolt a The Republican című lapban, és fiával közösen szerkesztette. Az így nyert tapasztalait felhasználva 1888-ban The Dawn címmel lapot alapított nőknek, amely feminista eszmék terjesztését is felvállalta. 1889-ben létrehozta a The Dawn Club-ot, amely Sydney nőmozgalmi központja lett.
Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak. Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt Susan B.
