Louisa Lawson ausztrál feminista, kiadó, költő, író (1848–1920)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Louisa Lawson ausztrál feminista, kiadó, költő, író (1848–1920)

április 04, 2017 - 01:51

18 évesen ment férjhez, öt gyereket szült. Egy farmon éltek, amelyet gyakran egyedült vezetett, mert a férje elment aranyat ásni. 1883-ban elhagyta férjét és gyerekeivel Sydneybe költözött és panziót nyitott. 1887-ben részt vásárolt a The Republican című lapban, és fiával közösen szerkesztette. Az így nyert tapasztalait felhasználva 1888-ban The Dawn címmel lapot alapított nőknek, amely feminista eszmék terjesztését is felvállalta. 1889-ben létrehozta a The Dawn Club-ot, amely Sydney nőmozgalmi központja lett. A klubban a New South Wales Women's Suffrage League tagjai röpiratokat nyomtathattak, irodalomhoz jutottak ingyen. Komoly része volt abban, hogy 1902-ben az ausztrál nők kivívták a választojogot. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maybanke Anderson ausztrál tanár, szüfrazsett (1845–1927)

március 31, 2018 - 18:20

Az angliai Kingston-on-Thames-ben született, szüleivel 1855-ben emigráltak Ausztráliába. Sydneyben telepedtek le, édesanyja bíztatására ott végezte el a tanárképzőt. 1867-ben házasságot kötött Edmund Kay Wolstenholme kereskedővel, hét gyerekük született. A férfi alkoholista lett, 1884-ben elhagyta családját. Hogy el tudja tartani a magát és gyerekeit, Maybanke iskolát alapított lányok számára, ahol felkészítette tanulóit az egyetemi felvételire. A modern módszereket alkalmazó iskola hamarosan népszerű lett. Oktatói munkája mellett komoly szerepet vállalt a nőjogi mozgalomban.

Vida Goldstein ausztrál feminista (1869–1949) 

április 08, 2017 - 22:57

Az első nő a Brit Birodalomban, aki parlamenti képviselőválasztáson indult. Portlandban született, felvilágosult szellemű családba. Apja lányainak is alapos oktatást biztosított, anyagi és szellemi függetlenségre biztatta őket. Anyja a női egyenjogúság harcosa volt, Vida segített neki a Woman Suffrage Petition-t támogató aláírásokat gyűjteni. Belépett a United Council for Women’s Suffrage-be, 1899-ben elnökké választották. 1900-ban The Australian Women’s Sphere címmel alapított lapot. 1901-ben részt vett az American Women’s Suffrage Association nemzetközi konferenciáján.

Paulina Kuczalska-Reinschmit lengyel feminista, újságíró, író (1859–1921)

május 21, 2015 - 22:42

Az első világháború előtti lengyel nőmozgalom legradikálisabb alakja. Gazdag krakkói nemesi családból származott, igényes neveltetést kapott, francia, német, olasz és angol nyelvismerete volt. Első cikke 1881-ben az Echo-ban jelent meg. Svájci egyetemista évei alatt ismerkedett meg a feminista eszmékkel, hazatérése után megalapította a Nőegyletet. Több más szervezet, oktatási intézmény alapítása kötődik még a nevéhez.

Eleanor May Moore ausztrál újságíró, pacifista, feminista (1875–1949) 

március 02, 2017 - 00:41

Melbourne-ben a Presbyterian Ladies' College és a Stott's Business College elvégzése után titkárnőként dolgozott, emellett szabadúszó újságíró volt. 1915-ben kapcsolódott be a békemozgalomba, alapító tagja majd nemzetközi titkára volt a Sisterhood of International Peace-nek (SIP), melyet ő képviselt 1919-ben a zürichi International Women's Congress-en.  A szervezet később Women's International League for Peace and Freedom (WILPF) néven működött, Moore haláláig titkára és aktiv tagja volt. Meg nem alkuvó békepárti volt, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot, a fegyverkezést.

Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

május 04, 2017 - 00:06

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Francis Marion Beynon kanadai újságíró, feminista (1884–1951)

április 12, 2017 - 13:46

Elkötelezett feminista, nővérével, Lillian Beynon Thomas-szal együtt biztatta a nőket szavazójoguk kikövetelésére. Winipegben élt, Kanada legbefolyásosabb hetilapja, a The Grain Growers Guide szerkesztője volt. Rovata, a The Country Homemaker minden elképzelhető témával  foglalkozott, ami a nőket érinti. Nemcsak a nőket, de a politikusokat is bíztatta a nőjogok érvényesítésére. Aktív tagja volt a Canadian Women's Press Club-nak, részt vett a Political Equality League of Manitoba tevékenységében, amely a tartomány legfontosabb női választójogi szervezete volt.

Az olasz nőmozgalom elindítója: Anna Maria Mozzoni (1837–1920) 

május 02, 2017 - 21:31

Milánói arisztokrata családba született. Több nyelven beszélt, művelt, művészeti és társadalmi kérdésekben egyaránt alaposan tájékozott volt. 1864-ben jelent meg La donna e i suoi rapporti sociali in occasione della revisione del codice italiano című munkája, melyben a nőelnyomó olasz családjogi törvényt bírálta. 1874-ben petíciót nyújtott be a parlamentnek a nők szavazati jogáért. A következő évben ő képviselte hazáját a párizsi nemzetközi nőjogi konferencián. 1881-ben megalapította a Lega promotrice degli interessi femminili nőjogi egyesületet.

Lady Florence Dixie skót költő, író, újságíró, utazó, feminista (1855–1905)

április 12, 2017 - 14:07

Előkelő családból származott, miután eleget tett elvárt kötelességeinek – férjhez ment és gyerekeket szült – saját kedvére alakította életét. Patagóniába utazott, élményeiről  írt Riding across Patagonia című könyve bestseller lett. 1879-ben a The Morning Post haditudósítója volt a délafrikai angol-zulu háborúról. Az utazás mellett a sport volt a másik szenvedélye, elnöke volt a British Ladies’ Football Club-nak.

Freda Bage ausztrál biológus, egyetemi tanár, feminista (1883–1970)

április 08, 2017 - 22:46

A University of Melbourne hallgatója volt, 1907-ben diplomázott. A következő évben elnyert egy ösztöndíjat az angliai King's College-be, ahol három évig volt kutató. 1911-ben tért haza, a melbourne-I egyetemen oktatott, 1914-ben ő lett a The Women's College első vezetője. Sokat utazott az országban, női hallgatókat toborzott az egyetemre. Útjainak jelentős részét saját autójával tette meg, amit, hölgyhöz nem illő módon, maga vezetett és javított is.

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. A Vaterslansblätterben 1843-ban amellett érvelt, hogy

a közügyekben való részvétel a nők számára nem csupán jog, hanem kötelesség."  

Rona Robinson angol vegyész, szüfrazsett (1881(84?) - 1962)   

június 24, 2019 - 21:29
1909. október 4-én Manchesterben letartóztatják Rona Robinsont

1902-ben lett a Victoria University of Manchester hallgatója, 1905-ben kapta meg az alapdiplomát, két évre rá mesterfokozatot szerzett. Végzés után az Altrincham Pupil-Teacher Centre tanára lett, emellett saját laboratóriumában végzett festékekkel kapcsolatos kísérleteket. Már hallgató korában a tagjaként bekapcsolódott a nőjogi mozgalomba.

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé.