A nők gazdasági lehetőségei – Cselekedjünk közösen!  II. rész

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

A nők gazdasági lehetőségei – Cselekedjünk közösen!  II. rész

március 27, 2017 - 14:06

Az 1. rész ./

Március 7-én délután, Vilija Blinkevičiūtė az EP Női jogok és a Nemek közötti egyenlőség bizottságának az elnöke nyitotta meg a Women’s Economic Empowerment – Let’s act together című sajtószemináriumot. Nyitó beszédében a résztvevők köszöntése és a szeminárium céljainak és okainak taglalása után, rögtön élesen bírálta Janusz Korwin-Mikke lengyel képviselőt miatt. (Akit azóta példásan megbüntettek ezért)

Ezt követően Rebecca Amsellem beszélt, aki közgazdász Phd és innovatív üzleti modellekkel foglalkozik valamint alapítója a feminista oldalnak. Szerinte a feminizmus létjogosultsága nem is kérdés, még a modern nyugati társadalmakban sem. Ugyanezt gondolja Gina Miller angol is, aki tudatos kapitalistának vallja magát:  a True and Fair Foundation nevű szervezet - - alapítója, a modernkori rabszolgaság ellenzője, a társadalmi igazságosság híve.  Elmondta, hogy Angliában is stigma a feminizmus sokak szerint. Mindennapos a szexizmus,  és a (visszacsapás)  is gyakori, az interneten különösen. A Facebook, Twitter, és más közösségi oldalak hemzsegnek a szexista kommentektől. Így tömeges támadás érik azokat a nőket, (és férfiakat) akik feministának vallják magukat és nyíltan vállalják ezt. A jelenség elharapózása félelemkeltő, hiszen a jogok, amiket a feminizmus a nők számára kivívott , úgy tűnik, sokak számára nem jelentenek semmit, nem egyértelmű számukra, hogy az egyenjogúság minden nőt (és embert)  megillet. Szerinte az igazi világban – azaz nem a közösségi oldalakon, álnéven trollkodók világában – a feminizmus nem egy szitokszó, hanem egy emberséges hozzáállás a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségek felszámolásához.

Tatjana Zdanoka (Greens/EFA, képviselő Lettország) szerint az egyenlő munkáért egyenlő bért jogos követelése, azért nehéz kérdés az Európai Unióban mert az EU tagországok között is nagyok a bérkülönbségek. Példának Németországot hozta fel, ahol ötször akkorák a bérek, mint Lettországban, valamint a kormányok hozzáállása ehhez a kérdéshez, szintén különböző.  

A március hetedikei szeminárium egyik kuriózuma Héléne Langevin-Joliot előadása volt. Héléne, 1927 –ben született Párizsban. Ő, Irène Joliot-Curie és Frédéric Joliot-Curie gyermeke, azaz Marie Curie és Pierre Curie unokája. A nukleáris fizika professzora, a Francia Atomfizikai Intézet kutatási igazgatója. Jelenleg 90 éves, de még ma is aktív ösztönzője annak, hogy a nők részt vegyenek a tudományos és akadémiai életben.

 

 

A szemináriumot, este Nick Danziger fotógráfus „Eleven women facing war” - - című kiállítása zárta a Parlamentáriumban. Nick Danziger tizenegy nő történetét meséli el a fotókon keresztül. Azt, hogy hogyan élnek a nők a háború által sújtott övezetekben. Hogyan birkóznak meg a fizikai és szexuális erőszakkal, az özvegységgel, a fogva tartással, és a támogató rokoni kapcsolatok hiányával. Olyan kihívásokkal és nehézségekkel, melyekkel több ezer nőnek kell szembe néznie a világ minden táján, akár napjainkban is, a mindennapi életükben.

***

Március 8-án a Nemzetközi Nőnapon délelőtt , több párhuzamos workshop nyújtott széles , több szempontú betekintést a nők gazdasági és társadalmi helyzetébe.

A témák a következők voltak:

Délutáni nőnapi köszöntőjében Antonio Tajani -az Európai Parlament elnöke- elmondta, hogy a 21. századi Európai Unióban fontos és kiemelt szerepe van a nemek közötti egyenlőtlenségek megszűntetésének. Hangsúlyozta, hogy a Janusz Korwin-Mikke lengyel képviselő által képviselt gondolatoknak nincs helyük az Európai Parlamentben és a 21. századi Európában sem. Sajnálatát és bocsánatát fejezte ki az elhangzott beszéd miatt és elmondta, hogy minden ehhez hasonló felszólalást a jövőben és most is szigorúan büntetni fog. Azóta ez a büntetés meg is történt: a képviselőt több hétre eltiltották és pénzbüntetéssel sújtották.

 

 

Az elnök beszéde utáni felszólalásokból Dr. Vandana Shiva tudós, író, környezetvédelmi és globalizációellenes aktivista szenvedélyes felszólalását emelném ki. Véleménye szerint a gazdaság (economy) és a (ecology) nem választható el egymástól. Az a fajta gazdaságpolitika, amelyik kizsákmányolja a környezetet – azaz a földanyát -  és a nőket pedig elnyomja, mára végérvényesen megbukott. Úgy véli, nincs már több ideje a Földnek és az emberiségnek arra, amíg a férfiak önszántukból hajlandóak megosztani a hatalmat a nőkkel, ez a jelenleg zajló globális környezeti, gazdasági és társadalmi válságokból tisztán látszik. A változást most kell véghez vinni, lejárt a szavak ideje konkrét cselekvésre és tettekre van szükség, az egész világon. Hazájában – – a nők végzik a földművelési munkák nagy részét, ők állnak a legszorosabb kapcsolatban a földdel. Ezért sincs alapja a férfiak hatalmának, amit idejétmúlt hagyományok alapján tartanak fent, melyek a nők elleni fizikai és szexuális erőszakot, a kizsákmányolást, a gyermekházasság intézményét, az éhínséget és a háborúkat eredményezik szerte a világban.

A nemzetközi nőnap estéjét a nő innovátorok díjátadó ceremóniája zárta.  Az első díjat, Michela Magas nyerte, aki a MusicTechFest -   - társalapítója. Ez egy olyan újszerű kezdemnyezés, amely összehozza a zeneipart, a kkv-kat, a fejlesztőket és a kutatókat.  Innovációjának lényege, hogy a zenét ötvözi a tudománnyal egy egészen elképesztő és újszerű módon - amit én például nem is értek - de a fenti oldalon a hozzáértők tájékozódhatnak az újításról.

***

Március 9-én délelőtt Lamya Haji Bashar, a 2016-os Szaharov díj nyertesének felkavaró beszéde nyitotta a szeminárium utolsó napját.

Lamya szerint a nyugati és a keleti nők helyzete annyira különböző, hogy szinte össze sem hasonlítható. Háborúban és a muzulmán világban pedig főleg, ugyanis Irakban – innen származik Lamya – békeidőben is a Sharia törvények alapján ítélkeznek - természetesen - a férfiak.  (A Sharia olyan vallási törvények  gyűjteménye, amely az iszlám hagyomány részét képezik. Alapja a Korán és más törvénykönyvek. Mondhatni úgyis, hogy gyakorlatilag ez az iszlám jogtudomány.)

Lamya gazdag családban nőtt fel, tanár szeretett volna lenni, egészen addig, amíg az Iszlám Állam (IS) hadserege megtámadta a faluját, a családját megölték és őt pedig elrabolták. Később Moszulban, egy nagy épületben, amely tele volt hozzá hasonló korú lányokkal, - az idősebb nőket mind agyonlőtték – a katonák szexrabszolgaként használták. Ötödik alkalommal sikerült megszöknie. Lamya érzelmektől fűtött beszédében elmondta, hogy Irakban nem bűncselekmény a nemi erőszak. Rengeteg fiatal lányt erőszakolnak meg idősebb férfiak, aztán ezek a lányok pénzügyi és kereskedelmi alkuk tárgyát képezik, amelynek célja, hogy a megerőszakolt lány és a megerőszakolója között házasság jöjjön létre. A lányoknak ezekbe az alkukba nincs beleszólásuk és a későbbi válás esetén sincsenek jogaik.  Lamya szerint a Boko Haram –egy iszlám szélsőséges katonai csoport, amely hűséget fogadott az IS-nek - katonái borzalmas bűncselekményeket követnek el a nők és a gyerekek ellen nap, mint nap, ám a nemzetközi szervezetek nem tesznek semmit. Ezért új törvények szükségesek a nemzetközi egyezményekben a nők érdekében. Úgy gondolja, hogy a nők védelmében nemcsak a feminista szervezetek hangjára, hanem a vallási vagy politikai szerveződésekére is és a férfiak fellépésre is nagyon nagy szükség lenne. Valamint szükséges lenne egy külön ENSZ bíróság, ami csak a nők elleni erőszakkal foglalkozik világszerte, és kizárólag ezeket a bűncselekményeket vizsgálja ki és bünteti meg.

 

A Lamya-t követő hozzá hasonlóan erős és bátor előadó, Hauwa Ibrahim, nigériai emberi jogi ügyvéd, 2005-ös Szaharov-díj nyertes volt. Hauwa szerint nagyon nagy szükség van a női összefogásra, azért, hogy a nők elleni erőszakot mint globális problémát meg lehessen szüntetni. A nők közötti összefogásra példa az Anyák határok nélkül    - mozgalom. Szerinte a nők és gyermekek méltósága önazonosságunk részét kell(ene), hogy képezze, hiszen ez az emberi méltóság alapja. A mostani időkben minden okunk megvan, hogy féljünk, de mégse tegyük, ne engedjünk a félelemnek, gondolkodjunk úgy, mint Martin Luther King:

„Ha nem tudsz repülni, fuss!
Ha nem tudsz futni, sétálj!
Ha nem tudsz sétálni, akkor mássz!
De akármit is csinálsz, muszáj haladnod előre!”

Haladni pedig csak félelem nélkül lehet. Hauwa Ibrahim saját példája a haladásra a következő történet:

Észak-Nigériában is a Sharia törvényei a mérvadóak.  Mikor belekezdett abba, hogy ügyvédnőként nőket képviselt és védett, egy olyan nő tárgyalásán, akit halálra akartak kövezni, még nem szólalhatott fel a bíróságon, mert ő maga is nő. Ezért a tárgyalóteremben, egy papírra írta fel az érveit, amit egy férfi kollégájának adott át, aki felolvasta. Így zajlottak az első védőbeszédei. Hét év telt el, mikor először megszólalhatott a tárgyalóteremben, a férfiak és a bíró jelenlétében.

Hauwa a törvénykönyvvel fekszik és azzal ébred, minden idejét a törvények tanulmányozásának szenteli, azért, hogy ismeretei segítségével kivehesse a bíró kezéből a hatalmat és megakadályozza a nőkre kiszabott halálos ítéletek létrejöttét.

Végezetül azt tanácsolta a nőknek, hogy soha ne küzdjenek és harcoljanak egyedül, keressenek maguknak szövetségeseket és támogassák egymást, hiszen a nők felszabadítása, a nők elleni erőszak és gyűlölet felszámolása az egész emberiség érdeke.

 

 

A kormány egy éve női szemmel /Ertsey Katalin blogjából

január 23, 2012 - 21:54

http://ertseykatalin.blog.hu/2011/06/05/a_kormany_egy_eve_noi_szemmel

 

Nagyon jó összegzést találtam Ertsey LMP-s képviselő blogján. 
"Ha 10 év alatt 1 millió új munkahely és 1 millió gyerek megszületése a cél, akkor ennek arányosan látszania kellene a kormány egy éves munkáján. Ehhez képest a 62,1%-os aktivitási ráta mozdulatlan (a nőké csak 56,3%!), és még soha nem született ennyire kevés gyerek: 10%-kal kevesebb, mint egy éve.

Mit gondolnak az egyes parlamenti pártok a nemek esélyegyenlőségéről?

június 09, 2015 - 20:30

Vokskabin: a férfiak és nők társadalmi helyzete - sajtóközlemény, Budapest, 2015. június 8.

 

A tavalyi választásokra elkészített kérdéssoraink után a Vokskabin csapata újabb kérdőívet állított össze. A téma ezúttal a férfiak és nők társadalmi helyzete. A választásoktól független kérdéssor célja, hogy játékos formában tájékoztassa a felhasználót a parlamenti pártok esélyegyenlőségről alkotott képéről.
 

Ha a férfiak nőkről beszélnek, gyakran túlzásokba esnek?

március 24, 2018 - 15:19

Magyar keresztény-konzervatív körökben sem ritka dolog a nőkártya előrántása veszélyes helyzetekben. Legyen szó erőszakról, csalásró, korrupcióról, vagy bármi másról, ha az eseménylácban egy női szereplő felbukkan, azonnal kéznél van egy remek megoldás a dolgok magyarázatára: a nő.

Talán az elmúlt hónapok legszebb szépirodalmi interpretációját hallhattuk a napokban Gulyás Gergelytől, aki a művészetekben ismert női ábrázolások romantikus túlzásait emelte be a politikai közélet kommunikációs érvelésébe, jelen esetben Kósa Lajos kétes örökségi ügyének bagatellizálása formájában. 

Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?

január 24, 2012 - 09:37
Fotó: Alexas / Pixabay

Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá.

Párbeszéd a nemek közti egyenlőségről: Egyenlő méltóság és női jogok

április 21, 2016 - 00:00
Fotó: FES (KATTINTS A KÉPRE A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ)

A Friedrich-Ebert-Stiftung a „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című, 2012 óta futó regionális programja keretében 2016. március 21-én tartotta „Egyenlő méltóság és női jogok” című párbeszédfórumát. Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Van-e különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink, illetve a média szabadsága szempontjából?

Az Isztambuli Egyezmény (újabb) elkaszálása: a macsó arrogancia diadala

február 08, 2017 - 16:33

„Az első 19 [finn] képviselőnő hatékony érdekképviseleti munkájához olyan férfiak is kellettek, akiknek nem a nők kiszorítása és a politikai elit kocsmai haveri körré züllesztése volt a fő törekvésük” – ezzel zártam . Nos, az elmúlt napok közéleti eseményei tökéletesen illusztrálják, amiről beszéltem. 

Európai férfiként mindig megadjuk a nőknek kijáró tiszteletet. Sőt, többet is, mint ami jár

március 25, 2018 - 10:21
Orbán Viktor

A brüsszeli EU-csúcs miatt Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjúja vasárnap tartotta. A miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorán mondta fel a kötelező, öt gondolatát - számol be az esetről a . A kötelezők közül egy gondolatban kitért a nőkre is.

Nőkkel szembeni erőszak ellen küzdők kapták a Nobel-békedíjat

október 05, 2018 - 00:00

A jelöltek "a nemi erőszak mint háborús fegyver alkalmazása elleni" küzdelmükért kapták meg a díjat - olvasható a bizottság indoklásában.

Mukwege a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyó harcok során megerőszakolt nők ápolásával foglalkozik az általa alapított kórházban.

A jazidi vallású Murad az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai által megerőszakolt nők jogaiért küzd.
 


A Nobel-békedíj kitüntetettjei 1994-2018